Elegáns nők és legyezők

Az őszi szezonban nem lehet oka panaszra annak a gyűjtőnek, aki a harmincas évek elegáns szépségeit ábrázoló, nívós és nagyméretű festményekkel szeretné gazdagítani kollekcióját. A Kieselbach Galéria holnap esti árverésén kalapács alá kerül Batthyány Gyula egy 130x160 centiméteres alkotása, amely egy – név szerint nem azonosított – előkelő hölgyet ábrázol a művész Hunyadi János úti műtermének teraszán, háttérben az esti Budapest panorámájával. A 18 millió forintról induló alkotás mindazon jellegzetességeket magán viseli, amelyek miatt sok gyűjtő kedveli Batthyány festményeit: dekoratív, szecessziós vonalvezetés, expresszív formatorzítás és kifinomult, dekadens érzékiség. Hasonló korú és formátumú remekmű Medveczky Jenő Három grácia című vászna, amely azonban inkább a párizsi art deco és az olasz novecento hatását tükrözi (12 millió forint). A hölgykoszorút – amelynek felsorolását természetesen még folytathatnánk – stílszerűen egészíti ki két, pásztoróra-jelenetekkel díszített rokokó legyező, amelyek egyenként 380 ezer forintról várják gazdájukat.

Természetesen más témájú remekművekből is bőven válogathatunk a Vígszínházban. Vaszary János Fürdőzők a szabadban című, fauve hatást mutató 1909-es képe 18 millió forintról, Tihanyi Lajos Jacques de la Fregonniére-ről festett arcképe 12 millióról, a huszadik század világszinten legismertebb magyar származású művésze, Moholy-Nagy László akvarellel készült Önarcképe pedig 20 millióról indul. A 208 darabos, 314 milliós összkikiáltási árú anyag legtöbbre taksált tétele egy Paál László-kép, az 1873 körül készült Barbizoni táj (28,5 millió forint). Ami pedig a kuriózumokat illeti, a legyezőkön kívül érdemes kiemelni a 16–17. szá-zadi rajzokat, a Vasilescu-gyűjteményből származó Francis Bacon-litográfiákat (egyenként 1,2 millió forint) és Boros Nepomuk János biedermeier kastélyenteriőröket ábrázoló képpárját (a kettő együtt 2,5 millióról indul).

Virág Judit jövő szombaton árverezi 208 képből és tíz Zsolnay-kerámiából álló kollekcióját. Aki holnap a Vígszínházban lemarad a Batthyány Gyula-képről, az a Budapest Kongresszusi Központban az arisztokrata művész Dáma dakszlival című alkotásával vigasztalódhat: a nagyméretű, álló formátumú vászon induló ára mindössze 3,4 millió forint. Ennek bő tízszerese, 35 millió a kezdőlicit Munkácsy Mihály Isaszegi csatatér II. című, vázlatszerűen megfogalmazott alkotásáért, amely az 1849-es tavaszi hadjárat győztes csatájának helyszínét ábrázolja néhány sebesült katona alakjával.

A Mű-Terem anyagában több fontos magyar festő tájképei is megtalálhatók. Ferenczy Károly Borús táj című műve az első nagybányai esztendő (1896) emléke, míg Szinyei Merse Pál Capri című alkotása a művész 1901–1902-es itáliai utazása során készült. Ferenczy képe 15, Szinyeié pedig 14 millióról várja az ajánlatokat. Vaszary János Viharos Adria című festményének (9,5 millió forint) különlegessége, hogy a franciás igazodású művész nagyon ritkán ábrázolta a viharos tengert. Ugyancsak vihar, de már balatoni a témája Egry József 4,2 millió forintról induló olajpasztelljének.

A Mű-Terem anyagában feltűnően sok színvonalas mű képviseli az 1945 utáni magyar művészetet. Ezek közül kettő a Dévényi-gyűjteményből kerül kalapács alá, így ismerős lesz azoknak, akik látták a galériának a kollekció nagy részét bemutató, nemrég zárt kiállítását. Bálint Endre 1950-ben készült Petróleumlámpás kompozíciójáról (4 millió forint) és Kondor Béla 1961-es Könyöklő férfi II. című művéről (6 millió) van szó: mindkettő kiemelkedő kvalitású, sokszor kiállított és reprodukált alkotás. A kortárs mezőnyben egyebek mellett Gyarmathy Tihamér, El Kazovszkij, Hencze Tamás, Pauer Gyula, Deim Pál alkotásait találjuk meg. Végezetül egy grafikai csemegére hívom fel a figyelmet. Bernáth Aurél az 1920-as évek elején, a nemzetközi avantgárd mozgalmak hatása alatt készítette a Graphik-mappát, amely a címlappal együtt hét lapból áll, és mindössze 50 példányban készült. A most kalapács alá kerülő, hiánytalan sorozat 7,5 millió forintról várja a liciteket.