Záporoznak a tudást bővítő akciók

A hazai pénzügyi intézmények felismerték, hogy a lakosság pénzismereteinek bővítését nem lehet elég korán kezdeni

Oktatás. Határozottan előtérbe került a pénzügyi kultúra fejlesztése a hazai vezető pénzügyi intézmények stratégiai célkitűzéseinél. A lakosság ilyen irányú műveltsége – pontosabban a befektetési ismeretek hiánya – egyre inkább hátráltatja a pénzügyi rendszer továbbfejlődését. Ezt a felismerést alapul véve az intézmények folyamatosan léptek elő a pénzügyi kultúrát fejlesztő akcióikkal az utóbbi időben.

Jócskán fejlesztésre szorul a magyar lakosság ilyen pénzismerete – hangsúlyozzák egyöntetűen a vezető pénzügyi intézmények. Ennek kultúrája Magyarországon egyébként nemcsak a nyugat-, hanem a közép-európai államokkal összehasonlítva is alulfejlett; egyedül nálunk jellemző, hogy a lakosság jelentős része – a háztartások közel 35 százaléka – egyáltalán nem takarít meg – mutatott rá az Öngondoskodás Alapítvány.

Nem elégséges Magyarországon a lakosság pénzügyi kultúrája a rájuk nehezedő kockázatokkal szemben – áll a jegybank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című legutóbbi kiadványában. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz az infláció alacsony szinten tartása, míg további feladatai között a deviza- és aranytartalék képzését és kezelését, a pénzforgalmi rendszer fenntartását, a forintbankjegyek és -érmék kibocsátását, statisztikai információk szerzését, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét említik a jegybanktörvényben. Mindezeken túl azonban az MNB deklarált célja, hogy törvényben rögzített alapfeladatai mellett közelebb hozza az intézményt az emberekhez, megértesse és elfogadtassa a jegybank működését, a monetáris politika mozgatórugóit, egyben növelje a társadalom pénzügyi tájékozottságát. A jegybank ugyanis fontosnak tartja a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését és széles körű elterjesztését, amelyhez elsősorban a látogatóközpont kiállításával és annak szolgáltatásaival kíván hozzájárulni.

A bankszektort érintő panaszok nagy része a tájékoztatás hiányosságára vezethető vissza, elsősorban az ügyfél azon tudatlansága, hogy nem ismeri, mekkora kockázatot vállalt a hozam fejében. Nem minden betét, ami annak tűnik – hívta fel a figyelmet a Befektetővédelmi Alap, az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi felügyelet azon közös akciójuk keretében, amelynek elsődleges célja, hogy növeljék Magyarországon az állampolgárok pénzügyi kultúrájának a fejlettségét. E probléma megszüntetésére indított közös kampányt a három szervezet fogyasztóvédelmi kiadványokkal és egy új, önálló honlappal, ahol a piac működésével, illetve szolgáltatásaival kapcsolatos legalapvetőbb dolgokról kapnak tájékoztatást a leendő befektetők.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) stratégiájának a fő célja, hogy felvegye a lépést a pénzügyi tevékenység és a felügyeleti módszertan nemzetközi fejlődésével; ez az erőforrások célirányosabb, hatékonyabb felhasználását teszi szükségessé. A felügyelet 2010-ig szóló stratégiájának meghatározó keretét a törvényben előírt feladatai jelentik, mindenekelőtt a pénzügyi piacok törvényes, megbízható, folyamatos és átlátható működésének a biztosítása. A pénzügyi kultúra fejlesztését elsősorban a lakossági kiadványok, publikációk, illetve tájékoztató oldalak révén kívánják segíteni – mondták el lapunk kérdésére a felügyeletnél. A PSZÁF törvényi kötelezettsége egyébként, hogy a felügyelt szervezetekre kirótt bírságot a magyar pénzügyi szektor fejlődését szolgáló munkák megvalósítására fordítsa. Mintegy 53 millió forintot osztott szét pályázat formájában a pénzügyi kultúrát fejlesztő intézmények között 2006-ban. A PSZÁF a pályázatok elbírálásába, értékelésébe a szakmai területek – pénz-, tőke-, biztosítási piac, pénztárpiac – képviselőit is bevonta. A nyertes beadványokat a felügyelet bírálóbizottsága és az egyes szakmai területek felkért szakértőinek együttes javaslata alapján hirdették ki.

Az idei tanévben hatvan középiskola mintegy háromezer tanulója kezdheti meg a pénzügyi ismeretek elsajátítását. A kezdeményezést elindító Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a gazdasági minisztériummal (GKM) együtt mintegy 70 millió forintot költött a programra 2006-ban. A pénzügyi és gazdasági ismeretek még ebben a kormányzati ciklusban kötelező középiskolai tantárggyá válhat, legalábbis ezt tűzte ki a gazdasági tárca vezetője múlt heti sajtótájékoztatóján.

Elsősorban az oktatás oldaláról közelíti meg a tőzsde a pénzügyi kultúra hazai fejlesztését – mondták el kérdésünkre a BÉT-nél. A budapesti börze tanfolyamokkal, illetve nyílt napok révén kívánja elérni, hogy a tőzsdézésre mint egyszerű befektetési lehetőségre tekintsen a lakosság. A BÉT-nél ezenkívül megemlítették, hogy hamarosan új honlapot indítanak, amely kifejezetten a részvénypiaci alapismeretek megvilágítására szolgál majd.

Az Öngondoskodás Alapítvány – amelyet még 2003-ban alapított a Budapesti Értéktőzsde – pályázatot hirdetett a pénzügyi kultúra középiskolai diákok körében végzett fejlesztésének a támogatására. A tender célja, hogy segítse azokat a középfokú oktatási intézményeket, amelyek vállalják, hogy tanrendjükben helyet biztosítanak a Budapesti Értéktőzsde által kidolgozott és az Oktatási Minisztérium által támogatott pénz- és tőkepiaci ismeretek elnevezésű kísérleti tantárgy oktatásának. A 84 pályázóból első körben 30 iskola kapott 15 millió forintnyi támogatást, míg a GKM által felajánlott 15 millióval újabb 15 iskola került a programba. Az Öngondoskodás Alapítvány hosszú távú célkitűzése, hogy megváltoztassa a magyar lakosság pénzügyi és megtakarítási kultúráját. Az alapítvány fontosnak tartja, hogy természetessé és elfogadottá váljon az öngondoskodás eszméje. Céljuk: a lakosság ismerje fel, felelősséggel tartozik jövőjének pénzügyi biztonságáért, személyes anyagi boldogulásáért. VG

A közelmúltban megrendezett közös konferencián mindhárom intézmény hangsúlyozta: túlságosan alacsony szintű a magyar pénzügyi kultúra, amelyet egyértelműen jelez, hogy a háztartások nagy része nem képes értelmezni az üzleti világ híreit.

Ezért viszont alapból elzárkózik a pénzügyekkel való foglalkozástól, és így a pénzügyi termékek közötti választás nem tudatos, s az emberek nem képesek a hosszú távú tervezésre sem.

Jelen esetben nem lehet tökéletes megoldás a lakosság folyamatos tájékoztatása, hiszen a szakmai jellegű tájékoztatók megértéséhez is elengedhetetlen bizonyos szintű pénzügyi ismeret. Éppen ezért választotta a trió az általános és középiskolásokat, hangsúlyozva: a pénzügyi ismeretek elsajátítása legalább olyan fontos a diákok további életében, mint a történelem vagy a földrajz – ha nem fontosabb.

A közelmúltban megrendezett közös konferencián mindhárom intézmény hangsúlyozta: túlságosan alacsony szintű a magyar pénzügyi kultúra, amelyet egyértelműen jelez, hogy a háztartások nagy része nem képes értelmezni az üzleti világ híreit.

Ezért viszont alapból elzárkózik a pénzügyekkel való foglalkozástól, és így a pénzügyi termékek közötti választás nem tudatos, s az emberek nem képesek a hosszú távú tervezésre sem.

Jelen esetben nem lehet tökéletes megoldás a lakosság folyamatos tájékoztatása, hiszen a szakmai jellegű tájékoztatók megértéséhez is elengedhetetlen bizonyos szintű pénzügyi ismeret. Éppen ezért választotta a trió az általános és középiskolásokat, hangsúlyozva: a pénzügyi ismeretek elsajátítása legalább olyan fontos a diákok további életében, mint a történelem vagy a földrajz – ha nem fontosabb. Hozzáértő tanárok is kellenek Első lépés kell legyen a pénzügyi ismeretek fontosságának megértetése az oktatási intézményekkel – közölte lapunkkal Brassói Sándor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatásügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

A magyar gyakorlat szerint ugyanis az egyes iskolák viszonylag szabadon dönthetnek az általuk alkalmazott tantárgyakról.

Így sokan a történelem- és a földrajzórák keretébe emelik bele a pénzügyi ismeretek egy részét.

Jól látható azonban, hogy a 11–12. osztályban a diákok elsősorban az érettségi tantárgyakra összpontosítanak, amelyek közül egy szabadon választható, s így akár a pénzügy is lehet – közölte Brassói. Már ha van, aki vizsgáztasson belőle.-->