Nem alkotmányellenes a tőkepiaci kiszorítás

Nem találta alkotmányellenesnek a tőkepiaci kiszorítás intézményét az
Alkotmánybíróság. A kisrészvényesek által közel tíz éve várt döntést, ez év február 12-ei teljes ülésén hozta meg a taláros testület. Mint az, az AB
honlapján olvasható határozatból kiderül, a kiszorítást a kisrészvényeseknek biztosított felajánlási jog és a nagyrészvényest megillető vételi jog kölcsönösségére, valamint az azonnali és méltányos kártalanítási szabályok meglétére tekintettel tartja rendben lévőnek az AB.
A tőkepiaci kiszorítás intézményét -vagyis amikor a 90% feletti tulajdonos a kistulajdonos akarata ellenére is megszerezheti azok részvényeit -bevezetése óta támadják a kisrészvényesek. Igazságtalannak tartják azt az elvet, miszerint csak azon az alapon, hogy valaki nagy, megfoszthassa tulajdonuktól a kicsiket. A hivatalosan vételi jognak nevezett lehetőséggel 2006 végéig csak akkor lehetet élni, ha a többségi tulajdonos a kötelezően előírt felvásárlási ajánlat során jutott 90%-fölé, ez évtől azonban már nem a részvényszerzés módja, csak annak mértéke lett a mérvadó. Az idők folyamán finomodott az ellenérték kiszámításának rendje is.
Az Alkotmánybíróság, mint az a határozat indoklásából kiolvasható, a
tulajdonhoz való alkotmányos jog intézményében nem feltétlenül a fizikai
tulajdont, inkább az abban megnyilvánuló pénzbeli értéket tartja az Alkotmány által védettnek. Az AB álláspontja szerint, a materiális tulajdon egyoldalú elvételére - más alkotmányos érték, vagy cél érvényesülése érdekében -, azonnali és méltányos kártalanítás mellett sor kerülhet. Mint ismert az állami kisajátítás is ezen elvekre épül, azzal kiegészülve, hogy ott szükség van még a közérdek fennállásra is. Az Alkotmánybíróság logikájának megértését tovább nehezíti, hogy az AB a tőkepiaci kiszorításban nem a tulajdoni rendszer megváltoztatásának szándékát, hanem egy adott részvénytársaságon belül a részvényesek között kialakult helyzet rendezésének szabályozását látja. A
többségi és kisebbségi tulajdonosok kényszerű egymásra utaltságának
megszüntethetősége pedig - az AB értelmezése szerint - nem ütközik az Alkotmány rendelkezéseibe, mivel a -tulajdonosoknak alkotmányjogilag egyformán védett joguk van, és egyik tulajdonostárs sem kötelezhető a tulajdonközösség fenntartására-. Az AB ezért párhuzamosan kezelte a tőkepiaci törvényben szabályozott kisrészvényesek felajánlási és a többségi tulajdonos kiszorítási jogát. Mivel a kicsiknek biztosított a nekik kedvező felajánlási lehetőség, és -a kisebbségi részvényesek korlátozhatják bizonyos mértékig a részvények 90%-
ával rendelkező nagyrészvényes gazdasági mozgásterét-, így a többségi
tulajdonos részéről is jogos elvárának tekinthető, hogy megszüntethesse a számára terhes tulajdonközösséget - mondta ki 882/B/2001 (II. 12.) számú határozatában az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság - mint az a határozatában olvasható - kifejezetten nem foglalt állást a köztulajdonban lévő aranyrészvény kontra magántulajdonban lévő egyéb részvények kiszoríthatóságának eltérő szabályozásával. Ilyen részvények voltak a kiszorítás idején például a Pick-nél és az áramszolgáltatóknál, de a BÉT-en még jelen lévő áramszolgáltatók, valamint a MOL és az OTP is érintett e
témában. Ezért a kiszorítás eltérő szabályozása az aranyrészvények EU-s
megszüntetéséig élő és fennálló problémának tekintendő. A TEBÉSZ ezért ezt a kérdést még egyszer beadja az AB-hez annak ellenére, hogy talán már nem is lesznek aranyrészvények, mire az AB döntés megszületik - áll a TEBÉSZ közleményében. VGO