Őrjöngnek az ukránok: szétszedték az új orosz csatadrónt, és mosógépcsip helyett ezt találták
2026 első napjaiban az orosz hadsereg két alkalommal is Geran-5 típusú drónt lőtt ki, amelyek alkatrészei részben amerikai gyártásúak voltak – közölte a Kyiv Independent.
Az oroszok a nagy sebességre tervezték az új fegyvert
Az új nagy hatótávolságú drón 500-600 km/órás sebességgel repülhet, ami körülbelül háromszor gyorsabb, mint a Geran-2, Oroszország leggyakrabban használt drónja, amely 180 km/órás sebességgel repül. Nagy sebességük miatt ezeket nehéz elfogni.
Az ukrán erők eddig két Geran-5-öt lőttek le, egyet Kijev megyében, a másikat Dnyipro város közelében
– közölte az ukrán kormány egyik forrása a Kyiv Independentnek. Mindkettőt januárban lőtték le.
A Geran nevét az iráni Sahed drónok orosz másolatairól kapta – Geran-1, Geran-2, Geran-3 és Geran-4 –, és ugyanaz a gyártó készíti, hasonló alkatrészekből. Az új drón azonban jelentősen eltér a korábbi Geran modellektől. A Geran-5 drón szárnyas rakétára hasonlít, ellentétben az orosz Sahed típusú drónokkal, amelyek háromszög alakúak és delta szárnyakkal rendelkeznek.
Oroszország Ukrajnában élesben tesztelte a legújabb Geran rakétát, amelynek egyik legfontosabb funkcionális különbsége a korábbi drón- és rakétamodellektől a sebessége – közölte a Kyiv Independent.
Az egyik drón súlyosan megsérült, de a második olyan állapotban volt, hogy néhány alkatrészét azonosítani lehetett. Az ukrán katonai hírszerzés közzétette az azonosított alkatrészek listáját. Akárcsak az oroszok korábbi iráni drónmásolatai esetében, az új drón elektronikája is nyugati technológiával gyártott mikrocsipeket tartalmaz, nem csak kínaiakat. Az új orosz drón számos amerikai és legalább egy német mikrocsipet használ.
A felfedezés rávilágít arra a végzetes, endemikus mintára, hogy a Nyugat orosz háborúval szembeni ellenállása ellenére a nyugati gyártmányú technológia továbbra is az orosz háborús gépezetet hajtja.
Ezek nélkül a nyugati alkatrészek nélkül Oroszország nem tudta volna előállítani azt a mennyiségű fegyvert, amelyre szüksége volt ahhoz, hogy Ukrajnát a jelenlegi energiaválságba sodorja, és több millió otthont fűtés és áram nélkül hagyjon a fagyos télen.
Mit találtak az új rakétaszerű drónban?
Az ukrán titkosszolgálat megállapította, hogy az új drónban egy kínai gyártmányú Telefly turbójet motor és egy műholdas navigációs rendszer vevő található. A vevő három amerikai vállalat, a Texas Instruments, a CTS Corporation és a Monolithic Power Systems nevével ellátott mikrocsipeket tartalmaz. Ezenkívül a drón egy másik részében egy német vállalat, az Infineon Technologies logójával ellátott mikrocsipet azonosítottak. A legtöbb nyugati mikrocsip – hat darab – az amerikai Texas Instruments vállalattól származik. Az orosz fegyveripar régóta támaszkodik ezekre a csipekre.
Az amerikai és európai csipgyártók kivonultak az orosz piacról, miután a Kreml teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és most már illegálisnak tekintik a moszkvai termékellátást. Ennek ellenére alkatrészeik továbbra is orosz fegyverekben végzik.
Bár csak két mikrocsip gyártási dátuma ismert az új orosz drónban, ezekből kiderül, hogy a csipek nem a háború előtti készletekből származnak. Mindkettő az amerikai CTS Corporation óraoszcillátora. Az egyiket 2025 szeptemberében, a másodikat 2024 februárjában gyártották.
Lebukott a világ egyik legnagyobb katonai hatalma: végig ott állt Oroszország mögött Ukrajna ellen - itt a bizonyíték
A jövő drónjait pusztításra tervezték
Az új drón csak egy példa arra, hogy Oroszország továbbra is nyugati elektronikai alkatrészeket használ fegyverzetében. A Sahid típusú orosz Geran drónok, amelyeket Oroszország tavaly havonta közel 3000 darabos ütemben gyártott, számos mikrocsipet tartalmaznak olyan cégektől,
mint a Texas Instruments, a CTS Corporation, a Monolithic Power Systems, az Infineon Technologies és egy maroknyi más nyugati márka.
Szinte minden éjjel több száz ilyen drón támadja az ukrán városokat. Tavaly Oroszország növelte drónjainak számát, és ezzel sikerült túlterhelnie az ukrán védelmet. Ez áramkimaradásokhoz, végül pedig a jelenlegi energiaválsághoz vezetett.
