Putyin főideológusa elárulta, hova röpítik Európában az első atombombát

Ha Európa folytatja, úgymond az Ukrajnával kapcsolatos békemegállapodás blokkolását, Oroszország egy éven belül atomcsapások sorozatát indíthatja el. Elsődleges célpont: Németország. Másodlagos: Nagy-Britannia – mindezt a Kremlhez közeli, oroszországi főideológusnak tekintett Szergej Karaganov történész-politológus mondta el egy interjúban az amerikai Tucker Carlson neves tv-újságírónak.

– mondta Carlsonnak az orosz politológus. Az amerikai újságíró kérdésére, hogy mennyi idő múlva kerülhet sor Európa oroszországi nukleáris fegyverekkel való megtámadására, Karaganov annyit mondott: „Nu, god”. Vagyis egy éven belül. 

Karaganov: ha Európa nem ért a szóból, szigorúan meg kell büntetni

Karaganov az interjú bevezetőjében hangsúlyozta: „Oroszország feladatainak egyike: kijózanítani Európát. Bízunk benne, hogy ez nukleáris fegyverek bevetése nélkül, csak az alkalmazásukkal való fenyegetések révén elérhető. De ha az európaiak folytatják a háború támogatását...szigorúan meg kell őket büntetni” – mondta Karaganov.  

Európa, az Ursula von der Leyen és Manfred Weber nevével fémjelzett brüsszeli EU-vezetés kijózanítására egyre több kísérletet látunk.  Ugyan Davosból, a világ gazdasági-politikai elitjét évente egyszer összegyűjteni hivatott svájci üdülő-kisvárosból idén is hiányzott Kína és India első számú vezetője (a taccsra tett Oroszországból még középsúlyú nacsalnyikok sem jöttek el), viszont hat év szünet után személyesen is jelen volt Donald Trump amerikai elnök.

Az orosz atomarzenál

Félhivatalosan Oroszországnak körülbelül hatezer taktikai (kisebb) és stratégiai (nagyobb, megatonna nagyságrendű) nukleáris fegyvere, döntően hidrogénbombája lehet. A technika mai állása szerint egy Hiroshima erősségű atombomba ma a korszerű, két-három fokozatú hidrogénbombáknak csak a „kis” indítótöltete, a gyutacsa lenne. 

Viszont jó ideje, akár a múlt század nyolcvanas évei végétől számítva nincsenek megbízható adatok az egyes államok atomfegyvereiről. Becslések szerint 

• Oroszországnak még a jelenlegi, mintegy hatezres „hivatalos” nukleáris robbanófej készlete mellett lehet még úgy 25-30 ezer atomfegyvere. 
• Az Egyesült Államok esetében is nagyjából hasonló a helyzet.

A szakértők szerint viszont az oroszok nukleáris fegyverei erősebbek. Ennek a fő oka nem katonai-stratégiai: Moszkva atomfegyver-hordozóeszközei, mindenek előtt az interkontinentális ballisztikus rakéták pontossága nem érik el az amerikaiakét. Így ugyanakkora pusztítóerő átadásához Oroszországnak nagyobb erősségű bombákra van szüksége. Ilyen fegyverekkel Moszkva már a múlt század hatvanas évei elején rendelkezhetett. 

• Az An 602-es gyártmánynak (Izgyelija Nómer Sesztyszotdva) nevezett, a Novaja Zemlja északi sziget fölött 1961-ben felrobbantott szovjet hidrogénbomba (58 megatonna erősségűre becsülték, ami a Hiroshima fölött 1945-ben felrobbantott amerikai uránium 235-ös bombánál (becsült teljesítménye 15000 tonna TNT, hagyományos robbanószer) több mint háromezerszer erősebb volt. 
• Ez a Cár Bombának elnevezett eszköz az ismert világtörténelem legerősebb fegyvere, amit éles körülmények között kipróbáltak. 
• Súlya (27 tonna) is olyan nagy volt, hogy a szállító gépet (egy ma is hadrendben lévő Tu-95V-öst) át kellett alakítani hozzá. 
• A legerősebb, kipróbált amerikai magfegyver (atom, vagy hidrogénbomba) a Cár-Bomba erősségének a negyede-ötöde lehetett.

Persze mindehhez hozzá kell tenni, hgy 

 A mai nukleáris fegyverek súlya, mérete, teljesítménye a Cár Bombáénak csak töredéke. Tömegük átlagosan néhány száz- néhány ezer kilogramm. Mind az USA, mind Oroszország – hivatalos tájékoztatás szerint – korszerűsítette nukleáris fegyverarzenálját. Az amerikaiaknál csaknem általános lett a „dial a yield” – tárcsázz egy robbanóerősséget – elv. 

Tehát egy „kis” taktikai atomfegyvertől (néhány ezer tonna hagyományos robbanóanyag erősségű) több megatonnányi (Egy megatonna hozzávetőlegesen egymillió tonna hagyományos TNT felrobbanásakor keletkező energia-mennyiség) erőig beállítható a korszerűnek tekintett termonukleáris, többfokozatú (az első fokozat a „gyutacs”, egy atombomba) fegyver pusztító ereje. 

Atom-aknák a Baltikumban és Lengyelországban

Meg nem erősített hírek szerint Lengyelország, illetve a balti államok keleti határaikat a földben elásott „atom-aknákkal” biztosítanák egy feltételezett orosz támadás megállítására. Ilyen „atom-akna” mezőt (a Fulda Gap – Thüringia – Frankfurt am Main térségében a hidegháború idején Nyugat-Németország is tervezett létrehozni atomaknákból, amit az akkori NATO-ban Atomic Demolition Munition-nak (ADM) atom-romboló lőszernek neveztek. Mértékadó becslések szerint ma Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a világ atomfegyverkészletei 93-95 százalékát.