Vállukon viszik a háztartások a magyar gazdaságot, és a bérek mellé újabb erősítés érkezik

A fogyasztás 2025-ben meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaság teljesítményében: historikus átlag alapján a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 60 százalékát adja – ismertette sajtótájékoztatóján az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az intézet sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy 2025 első három negyed évében a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt, és a GDP 0,3 százalékos növekedéséhez 1,5 százalékponttal járult hozzá.

A fogyasztás élénkülésének fő hajtóerői:

• a reálbérek növekedése,
• a különféle állami támogatások,
• valamint a fogyasztói hangulat javulása.

2026-ban a fogyasztás továbbra is kulcsszerepet tölthet be a növekedésben, miközben a beruházások a második fél évben várható felzárkózása is támogathatja a GDP bővülését. A lakossági vásárlóerő növekedése 2026-ban is folytatódhat: a jegybank várakozása szerint a lakossági reáljövedelem 4,7 százalékkal bővül, miközben a háztartások fogyasztási kiadása is 4,7 százalékkal emelkedhet éves szinten.

Termelési oldal: ipari gyengélkedés, szolgáltatási erő

A termelési oldalon 2025 harmadik negyedévében az ipar teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóipar 0,8 százalékkal esett vissza. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti járműgyártás járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez. Ebben meghatározó szerepet játszott: a külső exportpiacok gyengélkedése, valamint a német gazdaság alacsony teljesítménye, amely a magyar GDP alakulására is erőteljes hatással van.

A mezőgazdaság szintén gyengén teljesített: hozzáadott értéke 6,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Ezzel szemben a GDP 2025 harmadik negyedévi növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan, miközben az építőipar is támogatta a növekedési dinamikát.

2026-os növekedési kilátások: 2-3 százalék körüli bővülés

Az intézményi előrejelzések szerint 2026-ban 2-3 százalék körüli gazdasági növekedés várható:

• Magyar Nemzeti Bank: 2,4 százalék,
• kormányzati előrejelzés: 3,1 százalék,
• Európai Bizottság: 2,3 százalék.

A várakozások szerint 2026 elején a GDP-t elsősorban a fogyasztás húzza, majd a második fél évtől a beruházások bővülése is érdemben hozzájárulhat a növekedéshez.

Infláció: lassulás 2025 végén, 2026-ban mérsékeltebb pálya

2025 decemberében tovább lassult a magyar infláció: a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek egy év alatt. 2025-ben összességében az árak átlagosan 4,4 százalékkal nőttek 2024-hez képest. A kedvezőbb inflációs folyamatokat 2025-ben több tényező is támogatta:

• lassult az élelmiszer-infláció,
• mérséklődött a járműüzemanyagok ára.

2024 november–december óta az infláció az MNB 2–4 százalékos toleranciasávjában tartózkodik, és várakozások szerint 2026 elején akár 3 százalék alá is lassulhat. 2026-ban a 2025-ös évhez képest visszafogottabb inflációs pálya valószínűsíthető, az év második felére várható gyorsulás ellenére is. Az éves átlagos infláció 2026-ban 3,2–3,8 százalék között alakulhat.

Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a felső harmadban helyezkedik el, ugyanakkor januárhoz képest az év végére az egyik legnagyobb mértékű lassulás következett be a 27 tagállam között.

Foglalkoztatás: stabilitás 2025-ben, enyhe lazulás 2026-ban

Tavaly a foglalkoztatottak száma Magyarországon érdemben nem változott, miközben a foglalkoztatási ráta stabilan 65 százalék felett maradt a 15–74 éves korosztályban. A munkanélküliségi ráta 4,3–4,5 százalék között alakult, ami az EU-átlagnál kedvezőbb. A munkaerőpiacot több trend alakítja:

• az automatizáció és a mesterséges intelligencia terjedése,
• az idősödő társadalom és a generációváltás,
• a tartós munkaerőhiány több ágazatban.

2026-ban a jegybank előrejelzése szerint a foglalkoztatás enyhén mérséklődhet, és kismértékű munkanélküliség-emelkedés várható. Ez nem tömeges elbocsátásokat jelez, inkább a munkaerőpiaci feszesség további enyhülését – például azt, hogy a vállalatok kevésbé töltik fel az üres álláshelyeket. A nagyberuházások munkaerőigénye ugyanakkor erősítheti a munkaerőpiacot.

Keresetek: 2025-ben erős bérdinamika, 2026-ban reálbér-növekedés várható

2025-ben a munkaerőpiac feszes maradt, ami erőteljes bérnövekedést eredményezett. Január és október között:

• a bruttó átlagkereset 691 400 forint volt (9,1 százalékos növekedés),
• a nettó átlagkereset 476 600 forintot tett ki (9,3 százalékos növekedés), amelyet a családtámogatások is erősítettek.

Az Oeconomus elemzéséből az is kiderült, hogy Magyarország az EU élmezőnyébe tartozik bérnövekedésben. Régiós összevetésben 2025 harmadik negyedévében a reálbérek éves növekedése:

• Magyarország: +5,0 százalék,
• Csehország: +4,5 százalék,
• Lengyelország: +4,3 százalék,
• Szlovákia: +1,3 százalék,
• Románia: –4,2 százalék (magas infláció miatt).

2026-ban:

• a minimálbér 11 százalékkal nőtt (322 800 forintra),
• a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett (373 200 forintra), infláció feletti szinten, ami a reálbérek további – várhatóan 4–6 százalékos – növekedését vetíti előre.

A magyar kormány támogatja a kkv-kat

A kis- és középvállalkozások állami támogatása segíti a béremelések kigazdálkodását. Az átlagos nominális béremelkedés 8–10 százalék körül alakulhat, míg az állami szférában 10–15 százalékos fejlesztések és fegyverpénz-kifizetések mellett. Hosszabb távon a bérdinamikát a demográfia, a munkaerőhiány, az új beruházások, valamint az EU bértranszparencia-irányelve befolyásolja.