A devizahitelek veszélyeire figyelmezteti a magyarokat a WSJE

A devizaalapú hitelfelvétel kockázataira figyelmezteti a kelet-európaiakat, köztük a magyarokat a The Wall Street Journal című amerikai napilap Brüsszelben is kapható európai kiadása (WSJE). Az újság keddi számában megjelent, címoldalas írás szerint a kelet-európai térségben milliók vesznek fel devizára alapozott jelzáloghiteleket, kihasználva, hogy ezek kamata általában jóval alacsonyabb, mint ha saját pénznemükre alapozott hitelt kérnének.

Azonban ha saját nemzeti fizetőeszközük a hitel alapjául szolgáló valutához képest gyengül, akkor a fizetendő összeg emelkedik, s a különbség akár jelentős is lehet. (A lap itt egy magyar pénzügyi elemző, Bencze Tamás példáját idézi, aki svájci frank alapú lakáshitelt vett fel, s tavaly nyáron két hónap leforgása alatt a havi törlesztés 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az újság azt is hozzáteszi, hogy míg a forint tavaly júliusban valóban esett, később visszament korábbi árfolyamára, sőt, még erősödött is ahhoz képest.)

Mindenesetre a WSJE külföldi (lett, illetve thai) példákat hozva emlékeztet arra, hogy a devizára alapozott hitelek nagy aránya nemzetgazdasági szinten is kockázatokat jelent. De ezzel legalább az érintett szervek tisztában vannak. A magánszemélyek viszont nem: legalábbis a lap azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén felmérést készíttetett arról, vajon a külföldi valutára alapozott hitelek felvevői mennyire látják a lehetséges veszélyeket. S az egyik illetékes szerint az eredmény az lett, hogy "sokaknak halvány fogalmuk sincs arról, mi történhet..."

A kockázatok ellenére sokan továbbra is valutaalapú hiteleket vesznek fel, hiszen ezek nagyon kedvező kamatúak - szögezi le a lap, ismét csak Bencze Tamást hozva példának, aki 5,75 százalékos kamatozású jelzáloghitelt vett fel, miközben a hasonló forinthitel 14 százalékos lett volna. S megírja: ezzel a magyar bankok is jól járnak, hiszen míg a svájci kamatláb 1-2 százalék között van, ők 5-6 százalékos szinten kínálják a jelzáloghitelt a magyaroknak.

"A magyar pénzintézetek Európa legnyereségesebb bankjai közé tartoznak" - szögezi le az újság. A WSJE szerint a lengyeleknél immár rendeletet hoztak annak érdekében, hogy (lényegében szigorúbb hitelbírálat révén) csökkenjen a devizaalapú hitelek aránya. Magyar tisztségviselők viszont ellenzik, hogy ehhez hasonló kormányzati szabályozás szülessen, s a jegybank azt pártolja, hogy a lakosságot tanítsák meg jobban a pénzügyi ismeretekre.

Mindenesetre az amerikai lap azért hozzáteszi: Magyarországon azon esetek száma, amikor a hitel nem fizetése miatt az ingatlan a hitelező tulajdonába kerül, csak nagyjából 1 százalékos, s a bankok képesek kivédeni az árfolyamok változásában rejlő kockázatokat.