Rengetegen járnak rosszul a magánnyugdíjpénztárakkal

A kormányzati szakértők becslése szerint 150 ezren lesznek azok a járulékfizetők, akik a magánnyugdíjpénztári szolgáltatással rosszabbul fognak járni a nyugdíjazásukkor, mintha maradtak volna az állami rendszerben - olvasható a Magyar Rádió honlapján. Túl sokan akarnak osztozkodni a befizetett nyugdíjjárulékon.

Ádler Judit, a Gazdasági Kutatóintézet munkatársa elemezte a nyugdíjbiztosítás működését a Magyar Rádióban.

A kérdés bonyolult, mert nem mindegy, ki mikor megy nyugdíjba, mennyit és mennyi ideig fizet. 1998. január 1-jétől lehetett belépni. Az első 10 év alatt nyugdíjba vonulóknak tulajdonképpen mindegy, mert rájuk még vonatkozik az a szabály, ami azt mondja ki, hogy ha kevesebb járna nekik a magánnyugdíjpénztártól, visszaléphetnek a társadalombiztosításba. A probléma 2008. január 1-jétől növekszik meg, ugyanis akik rögtön beléptek, azoknak 2008-tól lejár a 10 év. Azok, akik 10 és 15 év között vonulnak nyugdíjba a kezdeti belépők közül, már csak azt választhatják, hogy kikérik egy összegben az addig felgyülemlett tőkét és hozamait (vagy igénylik a járulékot). De még ők sem járnak igazán rosszul, mert hogyha nem költik el azonnal ezt a pénzt, hanem beteszik valami átlagos hozamot hozó megtakarításba, nagyjából azt érik el, mintha a TB kasszájában maradtak volna. Igazán azok fognak rosszul járni, akik 2013-tól mennek nyugdíjba, mert akkortól megindulnak a szolgáltatások, ugyanakkor az időközben végzett számítások azt mutatják, hogy ez a bizonyos kieső 25 százalék csak 30-35 éves magán nyugdíjpénztári jogviszony alapján pótlódik vissza.

Tehát: a mai törvényi szabályozás szerint a visszalépés 10 évig tart, és a pénz egy összegben való kikérése 15 évig lehetséges. Utána marad az, hogy igénybe kell venni a szolgáltatást. Jelenleg az a konstrukció, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem kötelesek folyósítani a nyugdíjat – és ahogy eddig látszik, nem is nagyon óhajtják, hanem az addig felgyülemlett megtakarítást el akarják adni üzleti biztosítóknak, hogy ők folyósítsák. Nyilván az üzleti biztosító is megfelelő haszon fejében hajlandó ezt tenni, ez is csökkentheti majd a várható nyugdíj mértékét, végső összegét. Túl sokan akarnak osztozkodni azon a kereten, ami a nyugdíjra rendelkezésre áll.

Ádler Judit úgy látja, hogy hosszú távon is meg akarják tartani a magánnyugdíj-biztosítási ágat, ami szerinte állandóan csak egy púp lesz a költségvetés és a társadalombiztosítási nyugdíj hátán, és tisztázatlan viszonyokat visz tovább évtizedeken keresztül.