A nagy AI-sztori: A jó MI-stratégia nem elbocsát, hanem átképez
A mesterséges intelligencia forradalma már nem a távoli jövő, a gazdaság, az oktatás és a munka világa most alakul át. „Szükség van nemzeti MI-stratégiára, mert három dolog mindig együtt jár a technológiai váltásokkal: tőkekoncentráció, infláció és munkaerőpiaci átrendeződés” – mondja György László, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért programért felelős kormánybiztos A nagy AI-sztori legújabb epizódjában. A beszélgetés állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
György László szerint az MI-stratégia célja, hogy megelőzze a piaci káros hatásokat, ne pedig kövesse őket: „A Makronóm Intézettel készített tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogyan készíthetjük fel az oktatást és a munkaerőpiacot az MI változásaira. A stratégia azért kell, hogy mérsékelni tudjuk a tőkekoncentráció, az infláció és a munkaerőpiaci átrendeződés negatív hatásait.” Aczél Petra hozzáteszi:
Ez nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is. Az MI mindenbe behatol – a szabadidőbe, a természetbe, a mentális egészségbe. A válaszaink csak akkor lesznek hitelesek, ha nem globális sablonokat követünk, hanem nemzeti és közösségi megoldásokat keresünk.
A munkaerőpiac változásával kapcsolatban az Amazon példája került elő, hogy 14 ezer munkahelyet váltott ki az MI. A kormánybiztos elmondta: „A jó stratégia nem elbocsát, hanem átképez. Az oktatási rendszernek fel kell készülnie arra, hogy az emberek új készségeket tanuljanak, ne essenek ki a munka világából.”
A feltétel nélküli alapjövedelem kérdése
A kormánybiztos szerint a legnagyobb kérdés nem technológiai, hanem erkölcsi: „A legfontosabb kérdés, hogy az állam lemond-e valakiről, vagy segít neki visszajutni a munka világába. A feltétel nélküli alapjövedelem az emberi méltóság elvesztéséhez vezethet. Mi abban hiszünk, hogy mindenkinek lehet értelmes életet, fejlődési lehetőséget biztosítani.” Aczél Petra ezt azzal egészítette ki, hogy
az embernek szüksége van erőfeszítésre, teljesítményre és értelmes célokra – ezek nélkül mentális válság alakulhat ki.
György László azt is említette, hogy egy utópiában mindenki tanulhat és fejlődhet, a disztópia viszont az, hogy kevesen irányítanak, a többség pedig zombivá válik a képernyők előtt – ez az, amit a nemzeti MI-stratégiával is orvosolni kell.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Miért van szükség nemzeti MI-stratégiára? (02:00)
- Az MI gazdasági következményei (08:00)
- Hogyan előzhetjük meg a tömeges elbocsátásokat? (13:00)
- Feltétel nélküli alapjövedelem vagy emberi méltóság? (17:00)
- Adatszuverenitás és nemzeti függetlenség: kié a mesterséges intelligencia? (22:00)
- Hogyan maradhatunk önazonosak a digitális világban? (27:00)
- 2125: utópia vagy disztópia? (31:00)
- Mit tanulhatunk az MI-től, és mit kell megőriznünk önmagunkból? (36:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
