Megosztottak az elemzők
Az egyensúlyi szintet azonban nem csak a megosztottság támaszthatja alá. Külön érdekesség, hogy a Fed eddig leghosszabb ideig megtartott, 5,5 százalékos kamatrátája 18 hónapig tartott ki, és egy 14 hónapos, 5,25 százalékos szintet követett 1995–98 között. Vagyis az amerikai alapkamat éppen tíz éve már közel három esztendeig stabil maradt, a maihoz hasonló szinteken. Egyes elemzők nem tartják kizártnak, hogy ma is egy ehhez hasonló ütemezésű forgatókönyvnek vagyunk tanúi.
A kamatemelés már ténylegesen lekerült a napirendről, így csak az a kérdés, mikor kezd bele a lazításba az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed – állítja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A Ben Bernanke vezette monetáris tanács által leginkább figyelt maginflációs mutató hosszú idő után először végre bekerült a jegybank által kívánatosnak tartott 1–2 százalékos sávba, és elképzelhető, hogy folytatódik a bank által előre jelzett kedvező pálya. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy továbbra is fennállnak az inflációs kockázatok. A belső kockázatok közül elsősorban a bérkiáramlás oldaláról figyelhető meg emelkedés, azonban a gyenge dollár, a magas energiaárak és a dráguló élelmiszerek is hozzájárulhatnak az árdrágulás ütemének felpörgéséhez. Kérdés tehát, hogy a maginfláció esetén tapasztalt kedvező tendenciák folytatódnak-e, illetve mennyire lesznek tartósak. A másik oldalon viszont az első negyedévben egy különösen gyenge, 0,6 százalékos GDP-növekedésnek lehettünk tanúi, amely azonban a második negyedre 3,4-re ugrott. (Összesen így 2 százalék körüli emelkedést regisztrált a gazdaság az első fél évben.) A gazdaság a továbbiakban is a potenciális bővülés alatt teljesíthet, hiszen növekedési oldalról továbbra is a lefelé mutató kockázatok az erősebbek. Bár a kamatemelés kiárazódott a piacról, kérdés, hogy a lassú bővülés mellett meddig tartja változatlanul az alaprátát a Fed. Bár egyes elemzések év végére még 5,25 százalékos szinttel számolnak, Trippon lát lehetőséget a negyedik negyedéves kamatvágásra, amellyel 5 százalékon szilveszterezhet a tengerentúli alapkamat.
A másodlagos jelzálogpiacon jelentkező komolyabb problémák miatt nem kell annyira sietni az emeléssel – vélekedik ezzel szemben Németh Dávid, az ING Bank elemzője, aki a következő döntés irányát már felfelé jelzi. Az amerikai gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély továbbra is a másodlagos jelzálogpiaci szegmensben és a lakásépítési szektorban van, amely – úgy tűnik – a korábbinál drasztikusabban befolyásolhatja a gazdaságot. A globális növekedés azonban jelentős, és egyelőre nem látni a megtorpanás jeleit, így az inflációs nyomás vélhetően hoszszabb távon is megmaradhat. Az ING Bank ezért a jövő év elejére várja a ráta 25 bázispontos emelését, az 5,5 százalékos ráta pedig 2008-ban végig kitarthat.
