Az OMV kész ajánlatot tenni a Molra - Lex Mol, nyilvános vételi ajánlat - Háttér
Az osztrák kormány 31,5 százalékos tulajdonában lévő OMV AG kedden szándéknyilatkozatot tett közzé arról, hogy részvényenként 32.000 forint áron nyilvános vételi ajánlatot tenne a Mol Magyar Olaj és Gázipari Zrt. részvényeire készpénzért és részleges részvénycsere útján.
Ha a parlament elfogadja a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról - röviden csak Lex Mol-nak nevezett - törvényjavaslatot, a Mol annyi saját részvényt vásárolhat, amennyit akar és képes, megakadályozva ezzel az osztrák olajcég felvásárlási kísérletét.
Jelenleg a törvény 10 százalékban maximálja a cégek tulajdonában lévő saját részvények arányát. A sürgősséggel tárgyalt törvényjavaslat részletes vitája lezárult és a végszavazásra várhatóan a hó végén kerül sor. Ha elfogadják, a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A törvénymódosítások ugyanakkor korlátozzák is a Mol-t, mert a nyilvános vételi ajánlat kézhezvételétől, illetve, ha a céltársaság vezető testülete erről már tudomást szerzett, attól az időponttól a vételi ajánlat lezárásáig a céltársaság vezető testületei nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek alkalmasak a befolyásszerzés megzavarására.
A törvényjavaslat példaként a tőkeemelést és a társaság saját részvényvásárlását említi. Ez alól kivétel az az eset, amikor erről a céltársaság közgyűlése már korábban döntött. A törvényjavaslat szerint a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság esetében a nyilvános vételi ajánlattevő legfőbb szervének jóvá kell hagynia a céltársaságra vonatkozó működési tervet, amelyet az ajánlatnak tartalmaznia kell. Az ajánlattevő vezető testületének még azelőtt kell ezt elfogadnia, hogy az ajánlatot benyújtja a PSZÁF-hoz. Amennyiben az OMV valóra váltja a most bejelentett szándékát, az önkéntes nyilvános vételi ajánlat lesz, amit bárki megtehet, az is, akinek az adott céltársaságban egyetlen részvénye sincs. A tőkepiaci törvény szabályozza a nyilvános vételi ajánlat megtételének feltételeit.
A minimális ajánlati árat a szabályozott piacra bevezetett, azaz tőzsdei részvények esetében szigorú paraméterek alapján állapítják meg. Az ajánlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is jóvá kell hagynia, amit csak akkor tehet meg, ha az ajánlat mindenben megfelel a tartalmi és formai követelményeknek. A vételi ajánlatot már korábban nyilvánosságra lehet hozni, de jelezni kell, hogy a PSZÁF azt még nem hagyta jóvá.
A tartalmi követelmények között szerepelnie kell minden lényeges körülménynek, amely a vételi ajánlatot befolyásolhatja. Többek között kötelező elem a céltársaságra vonatkozó működési terv nyilvánosságra hozatala. Amennyiben az ajánlattévő gazdálkodó szervezet, akkor a saját gazdálkodásáról szóló jelentést is publikálnia kell. A nyilvános vételi ajánlatra ellenajánlat tehető a vételi ajánlatra nyítvaálló időszak végét megelőző 15 napig.
Az ellenajánlatot a felügyelet akkor hagyhatja jóvá, ha az az eredetinél kedvezőbb. Ez esetben az eredeti ajánlat hatályát veszti. A nyilvános vételi ajánlat lebonyolítását csak engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató végezheti - áll a hatályos törvényben.
