EKB: halasztott szigorítás?
Jean-Claude Trichet jegybankelnöksége alatt ez lenne az első olyan rátatartás, amikor az ülést megelőző hónapban Trichet „fokozott éberségre” hívta fel a figyelmet. Bár sokan úgy értékelik, hogy az elnök csapdába került, múlt heti nyilatkozata után tulajdonképpen előkészítette a terepet bármely kamatdöntéshez. A legnagyobb kérdés tehát továbbra is az, hogy egy holnapi szinten tartás csupán a szigorítási ciklus elhalasztását, vagy pedig végleges lezárását jelentheti. Az elemzők véleménye erősen megoszlik, így nem lehet kizárni, hogy a jelenlegi 4 vagy akár 4,75 százalékon tetőzzön az eurózóna alapkamata.
Trichet az elmúlt héten módosított a kommunikációján, amikor is elmondta: az előző döntés utáni megszólalása még a piaci turbulenciák előtti helyzetértékelést tükrözte – közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Pontosabb iránymutatást nem adott az elnök, ám ezzel a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosította az EKB döntéshozó testülete számára. Bár eddig úgy tűnik, a piaci eseményeknek csak mérsékelt hatása volt az euróövezet reálgazdasági folyamataira, nyilvánvaló, hogy a pontos hatások felméréséhez több hónapnak kell eltelnie.
Jelenleg komoly inflációs nyomás nincs a gazdaságban, a következő hónapokban azonban a bázishatás már nem segíti az inflációt, így az év végéig fokozatos emelkedés valószínűsíthető, ezért az éves inflációs szint kismértékben meg is haladhatja az európai jegybank 2 százalékos referenciaszintjét. Éppen ezért – bár a kilátások nem változtak egyértelműen borúsra – a piaci bizonytalanság kivárásra ösztönözheti az EKB döntéshozóit.
A holnap várható szinten tartás inkább csak a szigorítási ciklus elhalasztását jelenti – közölte Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Az inflációs nyomás ugyanis hosszabb távon is fennmaradhat az euróövezetben. A nyersanyag- és energiaárakat a továbbra is erős kereslet támasztja, míg az élelmiszerárak trendszerű emelkedéséhez a népesség növekedése és az élelmiszerek egyre tágabb alternatív felhasználása vezethet.
Az Európai Központi Bankhoz hasonlóan nem várható rátamódosítás a Bank of England holnapi ülésén sem, így 5,75 százalékon maradhat a szigetország kamatszintje. A megkérdezett elemzők nem csupán azért voksolnak egyöntetűen a szinten tartásra, mert az amerikai pénzpiaci problémák kivárásra intik a brit jegybank döntéshozóit is. Ennél talán fontosabb, hogy a szigetországban minden várakozást felülmúlóan csökkent az infláció szintje: a legutóbbi szám már a célérték alatt, 1,9 százalékon alakult. VG
