Ez törént ma Mol-OMV ügyben - Összefoglaló
Az osztrák olajipari vállalat, az OMV kedden szándéknyilatkozatot jelentetett meg, amely szerint kész vételi ajánlatot tenni a Molra, részvényenként 32 ezer forintért, a Mol továbbra sem tárgyal az OMV-vel, és a magyar kormány álláspontja sem változott a felvásárlással kapcsolatban.
A hír miatt a Budapesti Értéktőzsde a nyitástól 12.30-ig felfüggesztette a Mol papírok kereskedését, a 31.015 forintos nyitást követően mérséklődött az ár, a nap végén 27.930 forint volt a Mol papírok ára a BÉT-en, ami 3,56 százalékos erődödés. Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern kedden kora reggel bejelentette: a Mol részvényei 20,2 százalékának birtokában "olyan helyzetben van", hogy bizonyos feltételekkel kész vételi ajánlatot tenni a Molra. Az ajánlat mintegy 20 milliárd dollárra értékeli a Mol egészét. Az OMV-nél 9 milliárd euró áll készenlétben az OMV-Mol egyesülés finanszírozására. A Mol értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a cég üzleteit és kilátásait. Közleményük szerint a szándéknyilatkozat, amit az OMV-től kaptak a hatályos tőkepiaci szabályozás szerint nem minősül ajánlatnak. Wolfgang Ruttenstorfer, az osztrák olaj- és gázipari konszern vezérigazgatója keddi bécsi sajtótájékoztatóján elmondta: az OMV árajánlata akkor válik ténylegessé és hivatalossá, ha az egyesülés útjában álló akadályok megszűnnek.
Egyidejűleg világossá tette, hogy az akadályok elhárítása érdekében szükségük van a Mol vezetésének az együttműködésére. A vezérigazgató három problémát említett: a 10 százalékos szavazati korlátot, a Mol-vezetés birtokolta, 40 százalékra becsült sajátrészvénycsomagot és azt a törvénytervezetet, amellyel a magyar kormány meg kívánja akadályozni, hogy stratégiai fontosságú vállalatok olyan külföldi cégek kezébe kerüljenek, amelyekben az állam fő részvényes. Az osztrák állam az ÖIAG holdingon keresztül az OMV-részvények 31,5 százalékát tartja a kezében. Konkrét időtartalmat az osztrák vezérigazgató nem jelölt meg az egyesülés végrehajtására, de jelezte, hogy a folyamat akár két-három évig is eltarthat.
Bízik abban, hogy az ügyletet végül nyélbe tudják ütni. A 20,2 százalékot kitevő Mol-részvényekre az osztrák cég 1,4 milliárd eurót költött, a részvénycsomag most már viszont 2,4 milliárdot ér - hangzott el a bécsi sajtótájékoztatón. Az egyelőre csak szándéknyilatkozatként értékelhető vételár 43,6 százalékkal magasabb, mint a részvény május 21-i ára, egy nappal az előtt, hogy megkezdődött a Mol-részvények spekulatív vásárlása a piacon, illetve 18,7 százalékkal magasabb a Mol hétfői tőzsdei záróáránál. A vételár 25 százalékáig az OMV felajánlja saját részvényeit. Az OMV vezérigazgatója jelezte: ismételten megkeresték mind a magyar kormányt, mind a Mol vezetését, de egyelőre nem kaptak olyan választ, ami a korábbi elutasításhoz képest pozitívabb véleményt tükrözne.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: "Nekünk ebben a dologban nincs feladatunk, amit tehettünk, azt megtettük". Hozzátette: a Mol világos és egyértelmű választ adott a felvásárlási ajánlatra. Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke azt mondta: "nem érkezett felvásárlási ajánlat, ebből következően nekünk azt kell megvizsgálni, hogy ez most egy olyan hír-e, amelynek van felvásárlási része, (...) ha nem, akkor (...) az emberek úgy vettek papírt, hogy annak nem volt igazából alapja, akkor ezt kell megvizsgálnunk". Álláspontja szerint ez a vizsgálat nagyon rövid idő alatt, mintegy 48 órán belül lezajlik. Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta: egy piacgazdaságban a kormánynak nem dolga kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik.
A kormány korábban két dolgot jelzett: egyrészt azt, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlásnak tekinti. Másrészt azt, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy a lakosság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen a közösségi jogszabályokkal teljes összhangban lévő lehetősége a kontrollra, ha az adott vállalatban egy külföldi állam próbál befolyást szerezni. Az osztrák pénzügyminiszter, Wilhelm Molterer kedden azt nyilatkozta: "a közép-európai olaj- és gáztársaságok további konszolidációjára vezető fejlődés helyénvaló. Az OMV növekedési stratégiája aláhúzza az OMV jelentőségét a közép-európai iparágban". Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter ugyancsak az OMV-Mol ügyről nyilatkozva közölte, meg fogják vizsgálni, vajon a Magyarországon készülő törvény kiállja-e az EU-szabályok próbáját, és annak fényében cselekednek majd. Szerinte az uniós belső piac nem tesz különbséget a vállalatok között abból a szempontból, hogy az állam részesedik-e belőlük.
A piaci elemzők vegyesen értékelték a történteket. Egyes vélemények szerint az osztrák cégnek nincs, vagy csak minimális esélye van arra, hogy célt érjen. Mások úgy látják, hogy a kérdést az fogja eldönteni, hogy a Mol menedzsmentje, illetve az OMV meg tudja-e meggyőzni a részvényeseket arról, hogy nagyobb értéket képes teremteni a részvényesek számára. Elemzők elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a Mol továbbra is elutasítja az OMV ajánlatát, és további saját részvény vásárlásokba kezd, hogy elérje az 50 százalékos kontrollt. (Jelenleg a Mol különböző konstrukciókban több mint 40 százaléknyi részvényt ellenőriz). Más elemzők véleménye szerint az OMV részvényesei még 33.000 forintos vételárral is jól járnának. Az OMV részvénye kedden délben 48,76 euró volt a bécsi értéktőzsdén, 2,81 euróval, azaz 5,45 százalékkal olcsóbb a hétfői zárónál. Kedden 49,90 eurón nyitott.
