Csak a britek vágtak
Mint ismert, az Európai Központi Bank tegnap még változatlanul, 4 százalékon tartotta ugyan az irányadó rátát, ám a brit jegybank kétévi tartást követően 25 bázisponttal, 5,5 százalékra vitte le az alapkamatot. Mindkét döntést a gyorsuló infláció és a lassuló gazdasági környezet közepette hozták meg a jegybankok, ez kísértetiesen hasonlít az MNB dilemmájára.
A Bank of England lépése meglepte a piacokat, bár a devizakereskedők már tegnap a font eladásába kezdtek, a kamatcsökkentéstől tartva. A Bloomberg a döntést megelőző elemzői felmérése a tartást valószínűsítette. A hírt követően a font két éve nem látott mélységbe zuhant a főbb valutákkal szemben. Az angol deviza 2,0217 dollárig ereszkedett.
Az EKB ezzel szemben hozta a papírformát. A Bloomberg elemzői konszenzusa az idén már nem számított az eurózóna 4 százalékos rátájának a csökkentésére. A tanácselnök Jean-Claude Trichet a döntés után elmondta, hogy a felfelé ható inflációs kockázat középtávon megnőtt. A bejelentésre a közös deviza inkább enyhén gyengülni kezdett, mivel Trichet a vártnál erősebb hangnemben beszélt az inflációról – jegyezte meg a Wells Fargo devizastratégája.
Az euró 1,46 dollárra csúszott vissza a korábbi 1,457-os értékről. Az óvatosság továbbra is indokolt Frankfurtban a hatéves rekordra szökött infláció miatt.
A Reuters elemzői szerint lehetséges, hogy jövőre sem nyúl az EKB az alapkamathoz, ám ebben az esetben komoly bírálatok illetnék a központi bankot. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter már korábban is az európai vállalatok versenyképességét féltette a rekorderős eurótól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a csökkentés jó eséllyel beépül a várakozásokba. Erre jó példa a Fed jövő keddi ülése, amelytől a piac a mostani 4,5 százalékos kamatból egy legalább 25 bázispontos vágást vár, de akár félszázalékosat is el tud képzelni, sőt, a Goldman Sachs novemberi előrejelzése 2008 végére 3 százalékos kamatot jelez Amerikában.
Az angolszász kamatpolitikával szemben az MNB inkább – az EKB gyakorlatához hasonlóan – az inflációt helyezi döntése középpontjába, s most kénytelen kivárni, hogy a nemzetközi és a hazai folyamatok mennyire veszélyeztetik a 2009-re várt 3 százalékos célját – véli Suppan Gergely. Az elemző szerint is van esélye annak, hogy ha jövőre megindulna egy lendületesebb csökkentési ciklus Frankfurtban, az növelhetné az MNB mozgásterét is, bár – mint kifejtette – ennek most kisebb lett az esélye. A magyar alapkamat gyors csökkentésével azért sem lehet számolni, mert az inflációt hazai tényezők is nagymértékben befolyásolják, itt egyelőre nagy a bizonytalanság.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint az EKB-nak nem sürgős a kamat csökkentése, és leghamarabb a jövő év második negyedében kezdheti azt meg, 25 bázisponttal. A magyar kamattal kapcsolatban az elemző már februárban vagy márciusban elképzelhetőnek tartja az első, 25 bázispontos vágást, ezt az év végéig két-három lépésben több is követheti. A magyar alapkamat a jövő év végén 6,5 százalékra ereszkedhet a CIB várakozása szerint.
Tegnap határozott alapkamatáról a dél-afrikai jegybank is: 50 bázisponttal, 11 százalékra emelték az irányadó rátát, ez megfelelt a vártnak. Ez volt az idei évben a negyedik kamatnövelés – mutat rá elemzésében a Concorde. Tavaly június óta a jegybank összességében 400 bázisponttal emelte az irányadó rátát az élelmiszer- és energiaárak fűtötte inflációs nyomás megfékezésére. VG
