Különös boldogságindex: évi 100 ezer dollárt ér a jó házasság

A felfedezés magyarázata lényegében a mikroökonómiából ismert Gossen első törvényével magyarázható, amely leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy míg az első egy-két szelet csokoládét nagyra értékeljük, az újabb és újabb falatok – telítettségünk fokozódásával – már mind kevesebb jelentősséggel bírnak.

Richard Layard, a London School of Economics vezető közgazdásza nem kevesebbet állít, mint hogy a jövedelem növekedése sokkal nagyobbat lendít a boldogságon a szegény országokban, mint a gazdagokban. Vagyis, ha a pénz a gazdag embertől a szegényhez vándorol, ezzel a szegény több boldogságot nyer, mint amennyit a gazdag elveszít.

Kutatások bizonyítják, hogy az emberek inkább az elégedettség alacsonyabb foka mellett teszik le a voksukat, ha ezáltal társaikhoz képest előnyösebb a helyzetük, mintsem egy abszolút értékben magasabb, de a többiektől elmaradó rosszabb nívót választanák. „Vagyis boldogságot mások rovására nyerünk” – fejezi be gondolatmenetét Layard.

Andrew Oswald és David Blanchflower közgazdászok tanulmányukban kifejtik, az amerikaiak esetében a boldogságot erőteljesen befolyásoló faktorok között egyebek között a munkanélküliséget s a bőrszínt tartják relevánsnak.

Modelljük alapján odáig merészkedtek, hogy kijelentsék: évi 60 ezer dollár elegendő ahhoz, hogy valakinél a munkanélkülivé válás gyötrelmeit ellentételezze, és ennek alig a feléért már az is „elvárható”, hogy valaki ne érezze rosszabbul magát a színes bőrében, mintha fehérnek született volna. Ám a két közgazdász szerint fordítva is működik a dolog: a kiegyensúlyozott házasságért például akár évi 100 ezer dollárról is hajlandóak lemondani az amerikaiak.

S bár számos kísérlet és mérési technikai készült a boldogságindexek kimutatására, azoknak elterjedése egyelőre várat magára, létjogosultságuk ugyanis igencsak megkérdőjelezhető. A szakmai bírálatok főként azt kifogásolják, hogy az empirikus kutatások lecsupaszítják a boldogságfogalmat valamely „anyagiasság” köré, holott az ember elégedettsége, boldogsága sokkal inkább múlik az élet értelmének megtalálásán, az ennek megfelelő cselekvés sikerén.