Maradt az alapkamat
A Quaestor szerint a jelzálog-és hitelpiaci válság következő negyedévben várható kicsúcsosodása, a vélhetően magas szinten stabilizálódó olajárak, a hazai infláció vártnál lényegesen lassabb csökkenési ütemének, és az ennek hatására esetleg beragadó inflációs várakozásoknak a hatására a jegybank megítélésünk szerint 2008 márciusáig nem fog tudni élni a kamatcsökkentés lehetőségével.
A héten a régió több régiós országában is kamatdöntés lesz. Az elemzők többsége nem számít változtatásra sem a keddi szlovák, sem a szerdai cseh illetve lengyel döntésnél. Néhány elemző ugyanakkor kiemelte, hogy a felpörgő infláció legkésőbb a jövő év elején az emelési ciklus folytatására kényszerítheti a cseh és a lengyel jegybankot, Szlovákia viszont megvárja az EKB lépését, mielőtt hozzányúlna a kamathoz.
A régió országaiban elszabaduló pénzromlást a robusztus gazdasági növekedés valamint az élelmiszer és energiaárak drágulása idézi elő, amit a rekorderős devizák nem enyhítenek. Északi szomszédunknál a rekorderős deviza enyhíti a gazdasági növekedés okán fellépő inflációt. A szlovák korona január óta 4 százalékot erősödött és 33,14 koronás szint körül mozog az euróval szemben. A Szlovák Takarékpénztár múlt heti elemzése az idei év végére 3,3, jövőre pedig 3,5 százalékos pénzromlást prognosztizál.
Ellentétben Szlovákiával, Csehországban a szintén rekord erős deviza nem eléggé fékezi a pénzromlást, ami novemberben jócskán meghaladta a jegybanki várakozásokat: 3,9 százalék helyett 5 százalékra pörgött fel. Emiatt a jegybank elnöke, Miroslav Singer a múlt heti nyilatkozatában nem zárta ki a novemberben megkezdett kamatemelési ciklus további 25 bázispontos folytatását. Az elemzők szerint erre inkább februárban kerülhet sor, mivel a rekorderős korona miatt a kivárásra kényszerül a bank. A cseh korona idén 10 százalékot erősödött az euróval szemben, hétfői rekord értéke: 25,93.
Az elemzők többsége szerint Lengyelországban is marad a jelenlegi 5 százalékos kamatláb, de néhányak úgy vélik, hogy akár kamatemelés is lehet, mivel a gazdaság szárnyalása mögött a lakossági fogyatás gyorsuló bővülése áll, ami inflációs nyomást gerjeszt a gazdaságban: a lengyel termelői árak növekedése éves szinten november végére megközelítheti a 3 százalékot.
