Csalódottak a vállalkozások
A lapunk által megkérdezett kamarai vezetők, akik napi kapcsolatot tartanak fenn a vállalkozásokkal, elkeserítőnek találják a helyzetet. Úgy látják, az energiapiaci liberalizáció egyértelműen az árak növekedését hozta magával. Ahogy azt Mihalicz Antal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a cégek számítottak ugyan áremelésre, ám messze nem ekkorára: 30-40 százalékos, sőt esetenként ennél is nagyobb mértékű drágulással szembesültek. Mihalicz Antal szerint az úgynevezett liberalizáció az oka annak, hogy ma a balkáni államok kivételével Magyarországon a legmagasabb az energia ára Európában.
Tavaly januárhoz képest 40 százalékkal nagyobb áramár szerepel a mostani számlákon, bár a fogyasztás nem emelkedett – állítja Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kamarai elnök, aki – mint a kisvárdai Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója – a saját bőrén is közvetlenül érzi az árnövekedést. Cége többségi tulajdonosa a Coop-élelmiszerlánc egyik legnagyobb tagjának, a Mecsek Füszértnek. A kereskedelemben az energia jelenti a legnagyobb tételt a költségek között, így hát csalódottan szembesültek azzal, hogy a liberalizációval általában törvényszerűen együtt járó versenyhelyzetben nem lefelé, hanem felfelé tolódott el az áramár. Próbáltak energiaforgalmazókkal tárgyalni, de kiderült, hogy nincsenek felesleges kapacitások, s hiányhelyzetben nem lehet alacsonyabb árakról alkudozni. Még ennél is nagyobbak lennének a költségeik, ha nem döntöttek volna úgy a Coop-lánc tagjai, hogy együtt lépnek fel megrendelőként, vagyis nem egyénileg tárgyaltak az energiakereskedővel, hanem országos hálózatként. Mivel az összefogás révén a legnagyobb energiavásárlóvá léptek elő, sikerült némi engedményt kicsikarniuk. Ha ezt nem tették volna meg, akkor még kiszolgáltatottabb helyzetben lennének, és ennél is drágábban tudtak volna csak áramhoz jutni.
A jelentős árnövekedés nem egyformán hat a kereskedőkre; a kisebb üzleteket jóval érzékenyebben érinti, mivel akkor is be kell kapcsolni a világítást, ha naponta kevés vevő fordul meg a boltban, és a hűtőknek alacsony forgalom mellett is menniük kell. A Mecsek Füszért statisztikái szerint minden 10 százalékos energiaár-emelkedés éves szinten 40 millió forintos pluszköltséget jelent. Ezt viszont nem tudják a vevőkre továbbhárítani, már csak azért sem, mert a kereskedelemben valódi verseny van, ott lényeges szempont az ár, a fogyasztó oda megy, ahol olcsóbban tud vásárolni. A nagy üzletek még bírják egy darabig, de a kis egyéni boltok nem tudják lenyelni a költségemelkedést, így előbb-utóbb elvéreznek a versenyben, hiszen forgalomnövekedéssel nem tudják kompenzálni a kiesést.
A kereskedelmi lánc szereplői most közösen próbálnak kiutat találni a meglehetősen súlyos helyzetből – mondja Pekó László. Energiaszabályozókat építenek be, s igyekeznek energiatakarékos hűtőkkel felcserélni a meglévőket.
A kamarai vezető szerint az a legfőbb gond, hogy nincs kínálati piac, nincs verseny az energiakereskedői oldalon. Mindennek a hatásait még nem lehet megjósolni, de előrevetíti az árnyékát, hogy a kis boltok versenyképessége tovább romlik, s egyre többen mennek tönkre közülük. VG
Egyes cégek a kivonulást tervezik
Több mint 100 vállalkozást keresett meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, arra keresve választ, hogy számukra milyen következményekkel járt a villamos energia árának emelkedése.Az áramszolgáltató szinte egyik esetben sem adott egységes ajánlatot, de az általa javasolt ártól az „alku” során csak néhány százalékkal tért el.
A vállalkozások rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Van olyan, amelyik már az országból való kivonulását tervezi, illetve a magyarországi fejlesztéseket „jegeli” például a Wittmann Robottechnika Kft., a SFS Intec Kft.
Az áramellátás biztonságát senki nem meri kockáztatni, így a liberalizáció ellenére sem élnek a cégek a váltással.
Az áramszolgáltató szinte egyik esetben sem adott egységes ajánlatot, de az általa javasolt ártól az „alku” során csak néhány százalékkal tért el.
A vállalkozások rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Van olyan, amelyik már az országból való kivonulását tervezi, illetve a magyarországi fejlesztéseket „jegeli” például a Wittmann Robottechnika Kft., a SFS Intec Kft.
Az áramellátás biztonságát senki nem meri kockáztatni, így a liberalizáció ellenére sem élnek a cégek a váltással. -->
