A szabad felhasználású jelzáloghiteleket szeretjük

A GfK Hungária 15-69 éves lakosság pénzügyeit vizsgáló kutatássorozatának részét képező elemzés adatai alapján a hitelfelvételi kedv a tavalyi évben számottevően nem változott. Az igénybe vett pénzügyi szolgáltatásokat tanulmányozva a hiteltermékek esetében nagyon kis elmozdulások észlelhetők. Egy év alatt kevesebb, mint 1 százalékkal változott azoknak az aránya, akik rendelkeznek valamilyen hiteltermékkel.

Az éven belüli elmozdulások mélyebb vizsgálata viszont érdekes összefüggésekre mutat rá. Erős kapcsolat figyelhető meg különösen a legmagasabb jövedelmű csoportok hitelfelvétele, és a KSH által mért kiskereskedelmi forgalom alakulása között. A 2006 őszi első gazdasági stabilizációs csomag reáljövedelmeket csökkentő hatása előbb a hitelfelvételben, majd a fogyasztásban is megmutatkozott. A 2007-es év második felében aztán ismét felpörgött a hitelfelvételi kedv, és a karácsonyi szezon soha nem látott magasságba röpítette a vásárlási kedvet.

A hitellel rendelkezők arányának alakulása a teljes lakosságon és a legfelső jövedelmi decilisbe tartozók körében, 2006.II-2008.II (az adatok százalékban kifejezve)
Forrás: GfK Hungária, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás

Likviditási problémák áthidalására szolgáló folyószámla-hitelkerettel minden tizedik banki ügyfél rendelkezik a GfK Hungária adatai szerint. A 2006. évhez képest csekély mértékben változott a lakás- és gépjárműhitellel rendelkezők köre, az áruvásárlási kölcsönök helyett pedig a hitelfelvevők egyre inkább a kedvezőbb kamatozású, szabad felhasználású – főleg devizában folyósított – jelzáloghiteleket részesítik előnyben.

Az egyes hiteltermékek igénybevételét leginkább a jövedelmi (és az ezzel összefüggő hitelképességi) viszonyok, valamint a demográfiai jellemzők határozzák meg. A gazdaságilag legaktívabb 30-49 éves korcsoportban mindegyik vizsgált szolgáltatást nagyobb arányban használják más korcsoportokhoz képest.

A hitelkártyák a budapestiek körében a legnépszerűbbek, ezzel szemben a lakáshiteleket jellemzően a közepes méretű és kisebb településeken veszik igénybe. A magasabb kimutatható jövedelemmel rendelkezők fogyasztási célra inkább hitelkártyát és folyószámlájukhoz kapcsolódó hitelekért fordulnak a pénzintézetekhez, míg a kevésbé tehetősek készpénzben folyósított személyi kölcsönért vagy gyorskölcsönért folyamodnak.