Begyűrűzött a válság: szűkülnek a marzsok, nőnek a kamatok
A publikus banki ajánlatokból egyértelműen az sejlik fel, hogy a magyar ügyfelek sem ússzák meg a globális pénzszűkét, és előbb-utóbb magasabb kamatokat kell visszafizetniük a bankok kölcsönére. Van olyan bank (például az Erste), amelyik az év eleje óta már kétszer is emelte a lakáshiteleinek kamatát, de a többség márciusban állt be a sorba. A Figyelő által vizsgált hazai kereskedelmi bankok – köztük az Erste, a Raiffeisen vagy az FHB – jellemzően 0,5 százalékpontos kamatemelést hajtottak végre a lakáshiteleik, illetve a szabad felhasználású jelzálogkölcsöneik esetében, de az Ella Bank például 2 százalékponttal nyomta meg a ceruzáját.
A drágítás más hitelek esetében is tetten érhető: a Raiffeisen például 2,5–3,0 százalékponttal emelte meg személyi kölcsöneinek árát. A változások azonban a betéti ajánlatokra is kiterjednek, akinek tehát van megtakarítani való pénze, az profitálhat a globális válságból. Egy-egy banknál 1–4 százalékponttal magasabb lekötési kamatokkal is találkozhatunk most, mint az év elején (ebben a forrásgyűjtő versenyben az Erste, az Allianz Bank, a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen jár elöl), pedig az élénk betéti akciózás már akkor sem volt ritka. Kamatvadász kisbefektetőknek akár naponta érdemes lesniük a kínálatot, miután 2–3, illetve 12 hónapra bármelyik pillanatban újabb ajánlatokat foghatnak ki. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a globális hitelválság hozzánk is begyűrűzött, s beindult a verseny a betétesek pénzéért.
„A magyar bankszektor folyamatosan külső források bevonására kényszerül hitelezési tevékenységéhez, mert a begyűjtött betétek nem elegendők a kihelyezésekhez. Az amerikai jelzáloghitel-piaci válság következményei így minket is érintenek. Általánosságban elmondható valamennyi hazai bankkal kapcsolatosan, hogy számottevően megdrágultak a hitelforrásaik” – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A hazai hitelintézetek anyabankjai maguk is kénytelenek a piacról egyre drágábban beszerezni a hitelezési források egy részét, értelemszerűen a válság kapcsán a megnövekedett felárak miatt a magyar leánybankoknak is csak drágábban tudják továbbadni a forrásokat.
Már a jegybank legutóbbi hitelezési felmérései is jelzik a magyar hitelintézetek forrásköltségeinek megugrását: a bankok akár 80 bázisponttal is drágábban jutnak kihelyezhető forráshoz ma, mint néhány hónappal korábban. Az erős versenyben ugyanakkor nem, vagy csak részben tudják ügyfeleikre hárítani a többletköltségeket, így aztán nem meglepő, ha az utóbbi időben éles stratégiaváltásra kényszerültek. A harc most nem azért folyik, mint az elmúlt években, vagyis hogy ki tud több hitelt kihelyezni; a lényege inkább az, ki tud olcsóbban több forráshoz jutni.
