Jól fizet a banki kötvény

Biztonságos, magas hozamú, mégis csak lassan nő a banki kötvény népszerűsége a lakosság körében. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly év végén Magyarországon mintegy 2200 milliárd forint volt vállalati kötvényekben, ebből azonban a háztartások alig 100 milliárd forintnyi befektetés fölött rendelkeztek, a 1566 milliárd forint értékű jelzáloglevél-állományból pedig a lakosság mindössze 92,5 milliárd forintnyit birtokolt.

Igaz, banki hitelpapírokból az aktuális kínálat is szűkös. A lapunk kérdéseire válaszoló hitelintézetek közül kötvényt jelenleg csak az Erste Banknál lehet jegyezni. A hároméves futamidejű befektetési termék az eurózóna nagy osztalékot fizető vállalatainak részvényeibe fektet, és lejáratkor garantáltan legalább 21 százalékos kamatos ad, ami jóval magasabb annál, amit a hasonló időtávú hozamvédett befektetési alapok kínálnak. A kötvény maximális hozama egyébként 90 százalék lehet. Ezenkívül az OTP Jelzálogbank kínál még jelzáloglevelet egyéves futamidővel, 8,3 százalékos fix kamatra.

A fix kamat egyébként egyre kevésbé jellemző. Az MKB Bank egyes kötvényeinek hozamát a bankközi kamatlábakhoz, másokét az állampapírhozamokhoz igazítja. A CIB Bank is kínált már a fix kamatú kötvények mellett indexált és bankközi kamatokhoz igazított hozamú értékpapírokat. A Raiffeisen 3-4 éves futamidejű Trend kötvényei pedig félévente fizetnek évi 8,15–10 százalékos kamatot azokra a napokra, amikor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerint a forint egy bizonyos sávon belül marad az euróval szemben. Az Erste különböző részvénykosarak teljesítményéhez köti újabban a tőke- vagy hozamgarantált kötvények teljesítményét.

A legjobb ajánlatok között mindenesetre ki lehet fogni az akciós betétkamatokkal versengő, szinte kockázatmentes befektetéseket is. Üröm azonban az örömben, hogy a jól fizető banki kötvényekhez a jegyzés befejeztével többnyire már csak a másodlagos piacon lehet hozzáférni, amelynek a forgalma nagyon alacsony. Néhány hitelintézet saját fiókhálózatában próbál likvid piacot biztosítani az értékpapíroknak, mások a tőzsdére is bevezették a kötvényeiket.

Jóval könnyebben lehet hozzájutni az államkötvényekhez, amelyeket az elmúlt hetekben a magas hozam szintén vonzóvá tehetett, és amelyből a lakosság tavaly év végén közvetlen befektetésként összesen 900 milliárd forintnyit birtokolt. A hozamok megugrását az elemzők többsége azzal magyarázta, hogy a külföldi befektetők a koalíciós válságot látva igyekeztek megszabadulni az egyre kockázatosabb értékpapírtól. Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő elemzője azonban az Index.hun lévő blogbejegyzésben ennél prózaibb indokot írt: szerinte az állampapírok olcsóságát a nyolc nagy hazai magánnyugdíjpénztárnál bevezetett választható portfóliós rendszerek okozták, amelyek miatt a kaszszák állampapírkészletük egy részét kénytelenek voltak részvényekre cserélni. Orbán számítása szerint mintegy 250-300 milliárd forint értékű állampapír áraszthatta el emiatt a piacot. Elméletét az alapkezelők adatai is alátámasztják, Magyarországon ugyanis az év első hónapjaiban a világszerte tapasztalható trenddel ellentétben nem vontak ki tőkét a részvényalapokból. HB

Az ÁKK a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel.

Az ÁKK a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel.-->