Brüsszelben befuccsolt a matek – mi az, ami nincs, de igény lenne rá, és a MOL elnökétől tudjuk?
Létezik-e energiaszuverenitás Magyarországon? – tette fel a kérdést Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnöke az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Egy régi viccet idézve közölte: nincs, de igény lenne rá.
Az Európai Unió gázellátásának 5 százaléka származik saját termelésű – főként északi-tengeri földgázból, és 3 százaléka saját kőolajból. A Mol elnöke szerint a dekarbinizációt megcélzó uniós terv nem feltétlenül rossz – fel is sorolta az ettől remélhető előnyöket –, de rámutatott, hogy nem működik.
Egy példa: az áramtermelésen belül a fosszilisek aránya 2019 és 2024 között 40 százalékról mindössze 30 százalékra esett. Az importfüggés viszont 60-ról csak 58 százalékra. Valami nem stimmel: nem jött ki, aminek papíron működnie kellett volna.
Energiafüggetlenség: volt, akinek javultak a lehetőségei, de azok pont az EU versenytársai
Mi történt? Az orosz importtól való függést az EU kicserélte az USA-tól való függésre: az EU importjának több mint 40 százaléka az USA-ból érkezik LNG-ben, azaz cseppfolyósított földgázban.
Az EU évi 330 milliárd köbméteres gázigényéből az LNG ma 37 százalékot tesz ki. Az unió legnagyobb LNG-szállítója az USA lett, amely felbátorodva hatalmas LNG-kapacitás-fejlesztésekbe kezdett, és továbbiakon is dolgozik.
Mit hozott a zöldülés: a napelemek döntő része Kínából érkezik, ahogyan az akkumulátortechnológiában is meghatározó a távol-keleti ország. Közben a zöldáram előállításának növekedése miatt egyre nő az áramhálózatok terhelése. Az európai elosztóhálózatok átlagosan ráadásul több mint 40 évesek.
Mit tett ezalatt Kína: folyamatosan bővíti a készleteit, növeli a tárolókapacitásait, fejleszti a zöldenergia előállítását, csökkenti az importfüggését. A dekarbonizáció Kínában csak az előbbiek eredménye, de a kínai cél az energiaszuverenitás megteremtése.
Brüsszelben nem értik Közép-Európa sajátos helyzetét, vagy nem akarják
Közép-Európába sajátos helyzetben van, mert Brüsszelben úgy gondolják, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan hozzáfér a forrásokhoz, megfelelő áron, és az energiahordozót ide is tudja szállítani. Nem élnek-e ezzel vissza azok az országok, amelyek a felsoroltak terén jobb helyen vannak, mint a térségünk? – vetette fel Hernádi Zsolt, elismerve, hogy forráskockázattal egész Európa küzd.
A forráskockázat azonban nálunk egyszerre jelentkezik az útvonalkockázattal.
Miközben a konferencia folyt és Hernádi Zsolt beszélt, tovább pörögtek az események.
Mostantól végleges, megszavazták: az EU kitiltotta az orosz gázt, ez az utolsó nap, amikor még jöhet Európába – Magyarország kiborult, bíróságra megy
Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták az orosz gázimport 2027 végéig történő betiltását. Ez azt jelenti, hogy jogilag kötelezővé vált, hogy minden tagállam leváljon az orosz gázimportól. A döntést Magyarország és Szlovákia ellenezte, Bulgária tartózkodott. A magyar kormány megtámadja az Európai Unió Bíróságán a jogszabályt.
Magyarország megtette, ami rajta múlt
Pedig Magyarország fejlesztett: a vezetéki kapacitások alapján több mint 40 milliárd köbméter gáz érkezhet az országba, ennek a nagyját nem mi használjuk fel. Jórészt kihasználatlan marad az Adria-kőolajvezeték is, de megvan. Ezért az ukrajnai háború kitörésére reagálva összekötöttük a százhalombattai és a pozsonyi finomítót, hogy dél felől elláthatók legyenek kőolajjal.
A rendelkezésünkre áll az Ausztria felőli HAG vezeték is, lényegében pedig Szlovéniát leszámítva minden szomszédos országgal van gázvezetéki összeköttetésünk. Az energiaszuverenitáshoz vezető megoldás Hernádi Zsolt szerint nem a tiltás, hanem az ösztönzés.
Drága az erőltetett diverzifikáció
Hernádi Zsolt összevetette a különböző áramtermelő technológiák fajlagos költségét, olyan eseteket említve, amikor adott beruházást a piac nem akart megfinanszírozni, mert nem mutatkozott rá elég nagy kereslet. Holott nagy szükség volt rájuk, ezért azokat az állam megfinanszírozta. Ilyen volt a magyar–szlovák összekötő gázvezeték. Az említett ösztönzés tehát mindenekelőtt az ilyen, új kapacitások létesítését segítené.
A szabadság nevében teremtett energiabörtönt Brüsszel, de Magyarország kiutakat keres
Az energiaszuverenitás nem elszigeteltség – jelentette ki Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az Energiaszuverenitás 2026 konferencián tartott előadásában. Hangsúlyozta – ahogyan a rendezvény bevezetőiben is elhangzott –, hogy a Paks II. atomerőműre és a két új gázerőműre szüksége van az országnak.
