Nehéz év vár a bankokra
Az üzleti növekedés jelenlegi üteme csak növekvő fajlagos kockázatvállalással tartható fenn, amiben egyebek mellett jelentős szerepet játszik a kihelyezések jövedelem-fedezettségének jelentős csökkenése, a külföldi kockázatvállalás növekvő mértéke és aránya, valamint az üzlet növekvő devizatartalma és a fedezendő devizapozíciók növekvő mértéke.
A szolgáltatói verseny fokozódása egyrészt az üzleti marzsok további szűkülésével, másrészt pedig fokozódó termék- és reputációs kockázatokkal fenyeget. Mindemellett a szolgáltatóknak azzal kell számolniuk, hogy a
közeljövőben csak a korábbiaknál nehezebben és szigorúbb feltételek mellett lehet majd külső forrásból tőkéhez jutni.
A PSZÁF emlékeztet arra, hogy az amerikai jelzálogpiacról, illetve az értékpapírosított termékek piacáról kiindult nemzetközi tőkepiaci válság a magyar pénzügyi szektorban – ilyen típusú befektetések hiányában – közvetlen veszteségeket nem okozott – olvasható az elemzésben. Nincs olyan információ, amely szerint a kialakult világméretű turbulencia magyar pénzügyi szolgáltatók anyaintézményeit, kiemelkedő üzleti partnereit, illetve ügyfeleit jelentősen meggyengítette volna. A közvetett kedvezőtlen hatások között sorolható fel a gazdasági konjunktúra gyengülése, a tőkepiaci árak legutóbbi keletű, többé-kevésbé általános süllyedése és a volatilitás fokozódása, a hozamfelárak emelkedése, a fejlődő piacok befektetői megítélésének romlása, s vezető pénzügyi szolgáltatók meggyengülése.
A közvetített állományok növekedése 2007-ben mérsékelten lassult, de a növekedés még így is lendületes, a nominális GDP gyarapodását több mint kétszeresen meghaladó. A pénzügyi közvetítés mélységét meghatározó eszközpenetrációs ráta a korábbi évek trendjét folytatva gyorsan javult. Folytatódott az alapszerűen kezelt befektetési formák térnyerése a bankok és biztosítók mérlegén keresztül történő közvetítés rovására. Az év első felében az állományi növekedés lassult, a második félévben pedig újra gyorsulás következett be. E jelenség nagyrészt a forintárfolyam évközi mozgásának technikai következménye. Az év egészét nézve a valutaárfolyam hatása csekély volt.
A hitelpiaci állományok növekedése érdemben meghaladja a pénzügyi közvetítés általános lendületét. Az ügyfélhitelek állománya a gyengülő hazai konjunktúra ellenére mérsékelten gyorsulva nőtt, elsősorban külföldi adósokkal, de a hazai gazdasággal szemben is. Ez a szolgáltatók folyó üzleti teljesítménye szempontjából kedvező, de a hitelkockázati kilátások szempontjából kedvezőtlen. Egyrészt csökken a belföldre nyújtott hitelek átlagos jövedelem-fedezettsége, másrészt gyorsan növekszik a hazai hitelezők külföldi hitel- és egyéb kockázatokkal szembeni kitettsége is. Kedvezőtlen a fogyasztási hitelállomány folytatódó gyors növekedése, tekintettel a lakosság fokozódó hitelszolgálati leterheltségére.
A hazai pénzügyi szektorban a megtakarítások 2007-ben számottevően gyarapodtak, de ez a gyengülő gazdasági konjunktúrával összhangban lassuló módon, és az ügyfélhitel-állomány növekedésétől lényegesen elmaradva történt. Ám a megtakarítások többlete jellemzően nem a bankrendszerben, hanem alapszerűen kezelt befektetési formákban csapódott le. A folytatódó dezintermediáció miatt nő a bankrendszernek a nagykereskedelmi jellegű külföldi finanszírozással szembeni kitettsége. Mindez olyan időszakban, amikor az emelkedő kockázati felárak a nagykereskedelmi likviditást jelentősen megdrágították.
2007 egyik fő fejleménye a bankrendszer tőkejövedelmezőségének jelentős csökkenése volt. E jelenség oka többek között a szolgáltatói árverseny fokozódása, a piaci terjeszkedés és technológiai fejlesztések költségvonzatai, a kedvezőtlenebbé váló költségvetési kapcsolatok, a megdrágult likviditás, a kamatadó forrásterelő hatása és a hazai gazdaság gyengülő megtakarítási képessége. Ezzel szemben a portfólióminőséggel kapcsolatos veszteségek 2007-ben nem növekedtek. A bankok, sőt az egész pénzügyi szektor tőkejövedelmezősége a hasonló európai átlagértékhez képest változatlanul magas, az üzleti növekedés tőkeszükségletéhez képest pedig megfelelő szintű.
A bankok és az egész hazai pénzügyi szektor tőkehelyzete változatlanul szilárd, mind a jelenlegi tőkemegfelelési szintet, mind pedig a tőkehelyzet dinamikus mutatóit, ezen belül pedig főként a belső tőkésítési képességet tekintve. Az utóbbi azt jelenti, hogy az átlagos hazai pénzügyi szolgáltató változatlanul képes a saját üzleti növekedéséből származó többlet tőkeszükséglet belső forrásokból való fedezésére.
A szolgáltatói verseny látványosan fokozódik, ami a csökkenő jövedelmezőségnek egyszerre oka és következménye. A verseny élesedése elsősorban a szolgáltatók értékesítési erőfeszítéseinek fokozódásában, költségbázisának bővülésében, szolgáltatási – ezen belül főként hitelezési – feltételeinek lazulásában, illetve egyre kockázatosabb termékek megjelenésében látható. Utóbbira kiemelkedő fontosságú példa a japán jen alapú lakossági hitelezés megjelenése.
Ami a pénzügyi szektor működését meghatározó fő környezeti kockázatokat illeti, kijelenthető: a nemzetközi pénzügyi válság vége a jelek szerint még messze van, kimenetele bizonytalan, kárpotenciálja pedig változatlanul igen jelentős. A pénzügyi válság következményei és a globális konjunktúra jövője között szoros összefüggés látható. Jelenleg reális veszély, hogy az észak-amerikai gazdaság recesszióba csúszhat. Komoly veszélyek forrása lehet egyes ázsiai fejlődő gazdaságok túlfűtöttsége is, ami egyéb következmények mellett az energia- és élelmiszerárakon keresztül érvényesülő inflációs nyomás miatt lehet kedvezőtlen. A Magyarország számára kiemelkedően fontos európai gazdaságban e két tendencia egyszerre van jelen akkor, ha a nyugat-európai gazdaság lassul, de az inflációs nyomás mégis jelentős, míg a közép-kelet-európai régió gazdaságai különböző mértékben ugyan, de jellemzően a túlfűtöttség jegyeit viselik.
A magyar gazdaság a következő egy évben változatlanul nehéz, ingadozó makrogazdasági és piaci körülményekre számíthat. A makrogazdasági helyzetet egyrészt a javuló költségvetési egyensúly és csökkenő külső finanszírozási igény, másrészt az egészen alacsony szintre lassult gazdasági növekedés, harmadrészt pedig a gyorsan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal, valamint az árliberalizációval és a költségvetési kiigazítással kapcsolatban keletkezett, illetve fennmaradt jelentős hazai inflációs nyomás határozza meg. 2008-ban a növekedés csak szerény mértékben erősödhet, mert bár a fiskális kiigazítás negatív keresleti hatása csökken, ezzel egyidejűleg fenyeget az exportkereslet lendületének visszaesése. A magyar gazdaság emellett a piaci kockázatokat tekintve továbbra is sérülékeny. Fejlődő piaci státuszú, így érdemi mértékben sújtja a globális kockázati étvágy csökkenése. Emellett a korábbi évek fiskális teljesítményével kapcsolatban befektetői megítélése még mindig viszonylag kedvezőtlen.
A magyar pénzügyi szektornak így 2008-ban általánosságban növekvő hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolnia. Az üzleti növekedés mai üteme csak növekvő fajlagos kockázatvállalással tartható fenn. Ebben egyebek mellett jelentős szerepet játszik a kihelyezések jövedelem-fedezettségének jelentős csökkenése, a külföldi kockázatvállalás bővülése és aránya, az üzlet növekvő devizatartalma és a fedezendő devizapozíciók növekvő mértéke. A szolgáltatói verseny fokozódása az üzleti marzsok további szűkülésével, másrészt fokozódó termék- és reputációs kockázatokkal fenyeget. A szolgáltatóknak azzal is kell számolniuk kell, hogy a közeljövőben csak a korábbiaknál nehezebben és szigorúbb feltételekkel juthatnak majd külső forrásból tőkéhez – olvasható a felügyeleti elemzésben.
hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolnia – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által, a 2007. végi adatok alapján a pénzügyi szektorok teljesítményéről készített elemzéséből. A jelentés az idei év végéig terjedő időszakra vonatkozó kockázati előretekintést is tartalmaz. VGO-->
