Újabb emelés az MNB-től
A piaci konszenzusnak megfelelően 25 bázisponttal, 8,25 százalékra – hároméves csúcsra – emelte irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB). „Biztos többséggel szavazta meg a monetáris tanács a negyedszázalékos növelést, az előbbi javaslat mellett még a tartás lehetősége vetődött fel” – mondta Simor András, a jegybank elnöke az ülést követő kommentárjában. Hozzátette: a tanács világképe az elmúlt egy hónapban nem változott, az infláció mérséklődését továbbra is költségsokkok fékezik, amellett ezek jobban elhúzódnak, mint várták. A következő döntést a jövő havi inflációs előrejelzések alapján mérlegelik, és ha az inflációs cél megkívánja, további emelések is várhatók.
„Hazai érvek és külföldi példák alapján határozott ma a jegybank – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere –, egyébként a márciusi ülésről kiadott jegyzőkönyv is azt mutatta, hogy az akkori 50 bázispontos emelést nem egyszeri szigorításnak szánták, hanem inkább a ciklus első lépésének.”
Az elmúlt időszakban jelentősen erősödő forint miatt nem volt szükség a márciusihoz hasonló hangsúlyos lépésre. A hazai deviza felértékelődése ellenére azonban továbbra is megmaradtak az inflációs kockázatok – a középtávú, háromszázalékos cél teljesíthetősége 2009-re meglehetősen kétséges. A februári, vártnál jóval nagyobb emelkedést mutató béradat csak tovább növelte a kockázatokat, ráadásul a szám cáfolni látszik több ez idáig gyakran hangoztatott jegybanki feltevést is – véli a szakember.
Ugyanakkor a Concorde brókerház elemzői szerint sem a februári béradatok, sem a legfrissebb inflációs dinamika nem adott kellő okot a kamatemelésre, így inkább a határozottság kommunikálása és a reputáció építése lehetett a jegybank motivációs tényezője. A növelés kedvező üzenet, mivel azt mutatja, hogy az MNB mindent megtesz, hogy mérsékelje az élelmiszer- és energiaár-emelkedés okozta inflációs várakozásokat, s ez idővel hozzájárulhat a hosszú hozamok mérséklődéséhez. Mivel a fiskális és így a külső egyensúlyhiány – csakúgy, mint az infláció – csökkenhet, ezért a második fél évre már a hozamok esésére és ennek megfelelően év végére hét százalék közeli kamatszintre lehet számítani – véli Samu János, a Concorde brókerház elemzője.
A jegybanki döntés nem volt jelentős hatással a forint euróval szembeni árfolyamára. Hétfő délelőtt a kötések többnyire a 252,5–253 egységes szint között születtek, és bár a hazai fizetőeszköz a kamatemelés után kissé erősödött, a kurzus nem tudta áttörni a 252 forintos határt.
Annak ellenére, hogy az elemzők jelentős hányada rövid távon a szigorítási ciklus folytatódására számít, úgy tűnik, a befektetési alapok inkább forintgyengülésre spekulálnak. Legalábbis a JP-Morgan felméréséből kiderült, hogy az elmúlt hónapban jelentősen megnőtt a forint short pozícióinak aránya. VG
