Ha valaki korábban azt forgatta a fejében, hogy vallási tanításokat és elveket figyelembe véve befekteti a pénzét Magyarországon, akkor nem volt egyszerű a dolga. Legalábbis eddig. Mára viszont minden jel szerint változott a helyzet. A Keresztény Befektetési Központ egy keresztény pénzügyi vállalatnak készül, amely felépítésében és funkciójában is egyedülálló lesz. A központ a források előteremtésében és azok koordinálásában fog kiemelkedő szerepet vállalni – állítja bemutatkozójában egy baptista hátterű honlap, amely éppen a keresztény elvek szerint ajánl invesztíciókat. De ami Magyarországon csak most alakulgat, az máshol igen komoly üzlet.
Úgy ötven katolikus, protestáns és muzulmán szellemű alap működik a Wall Streeten, összes vagyonuk 17 milliárd dollár. Tíz évvel ezelőtt még csak 500 milliót kezeltek. David Kathman elemző, aki a szociálisan felelős befektetői viselkedés kérdéskörére specializálódott, a CNN-nek nyilatkozva elmondta: ezek az alapok abban különböznek a társaiktól, hogy kerülik az olyan társaságokba való befektetést, amelyek tevékenysége ellenkezik a tagjaik értékrendszerével. Így kihagyják a szeszes itallal, dohánytermékekkel, szerencsejátékokkal és pornográfiával foglalkozó cégeket. Annak ellenére, hogy emiatt sok sikeres befektetési lehetőségről le kell mondaniuk, meglehetősen jól teljesítenek. Az elmúlt öt esztendőben átlag 10,5 százalékos annualizált éves megtérülést értek el, ez meghaladja az S&P 500 index növekedését.
Nem véletlen, hogy a vallások a tanításokon és az általuk formált erkölcsi konszenzuson keresztül ugyanilyen módon hatnak a gazdasági-üzleti tevékenységre, a pénzzel és a vagyonnal kapcsolatos felfogásokra – írja Jaksity György a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásában. A hinduizmus kivételével a vallások általában önmérsékletet, aszkézist, a pénz, a gazdagodás iránti vágy korlátozását írják elő – különösen a zsidó hit, a kereszténység, az iszlám és kisebb mértékben a konfucianizmus, illetve a buddhizmus. A gazdasági ügyletekben a partner érdekeinek a tiszteletben tartását, ahogy manapság jobb szó híján nevezzük, a tisztességes hasznot, vagyis a másik helyzetével való visszaélés elvetését hirdetik. Az aranyszabály, vagyis hogy ne tegyünk olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek meg, visszatérő gondolata a Bibliának és a konfucianizmusnak. Miközben azonban mindkét vallás a szemet szemért elvet hirdeti, a taoizmus továbbmegy, és azt tanítja, hogy ne akarjunk rosszat ellenségeinknek sem, illetve azoknak, akik velünk rosszat tesznek.
Jaksity szerint játékelméleti szempontból mindegyik stratégia helyes, hiszen a számítógépes programok közül a legsikeresebb a tit-for-tat, vagyis a szemet szemért típus, amely együttműködéssel indul, megbüntet, ha az ellenfél nem kooperatív, majd visszatér az együttműködéshez, ha a másik is hajlandó erre. A kereszténység és a konfucianizmus esetében ez a játékelméleti stratégia azért volt helyes, mert hatalmas közösségek, a világ jelentős része gyakorolja ezeket a vallásokat, illetve alkalmazza erkölcsfilozófiájukat. A taoizmus „szemért sem szemet” elve pedig azért helyes, mert a közösség eszménye a világtól elzárt, vallási-erkölcsi szempontból homogén, vagyis a taót követő minitársadalom volt, amely kerülte az érintkezést más társadalmakkal. Ha ebben a miniállamban mindenki ezeket a tanításokat követi, akkor senki sem akarhat a másiknak rosszat, így fel sem vetődik a szemet szemért elv szükségessége.
Etikus alapon Az utóbbi években egyre nagyobb divatnak örvendenek az etikus vagy társadalmilag felelős befektetési megközelítések (socially responsible investing – SRI), illetve az ezeknek megfelelően működtetett befektetési alapok. Ezek sok rokon vonást mutatnak a fentiekben jellemzett, vallási alapon szerveződő befektetési filozófiákkal és lehetőségekkel, s sokszor nehéz is szétválasztani őket. Jellemzően a következő befektetéseket, társaságokat zárják ki célpontjaik közül: az élvezeti cikkek (dohány, alkohol) előállítóit, kereskedőit, a környezetszennyező tevékenységeket űző, nem kellően átlátható, nem a felelős vállalatirányítási elvek alapján vezetett, illetve a szerencsejátékkal, pornográfiával foglalkozó, a fegyvergyártásból és a háborús tevékenységekből profitáló cégeket. Az etikus befektetési filozófiát követők szigorú elveikért azon befektetési lehetőségekről való lemondással fizetnek, amelyek a fenti kategóriákba tartoznak.
