Bankpiacok
Közép- és Kelet-Európa országainak bankpiacán változatlanul a nagy nemzetközi bankok a meghatározó szereplők, amelyek továbbra is profitálnak a térségen belüli befektetéseikből – vélik az UniCredit elemzői. Teljesen integrált regionális piac alakult ki néhány alszegmenssel, és kevés a lehetőség további helyi felvásárlásokra. Közép- és Kelet-Európában meghatározó a külföldi tulajdon, amely Közép-Európában a banki eszközök 75 százalékát, a délkelet-európai és a balti államokban 83 százalékát, a tágabb értelemben vett európai országokban pedig 19 százalékát teszi ki. Ezért az utóbbi időszak egyesülést és felvásárlást célzó erőfeszítései új piacokra vagy speciális szegmensekre irányultak, miközben a jelenlegi globális viszonyok között az a legvalószínűbb, hogy a növekedési stratégiák a szerves fejlődésre és az új fióknyitásokra összpontosítanak – áll az elemzésben.
Forrásköltségek
Néhány közép- és kelet-európai regionális szereplő növekedési terveit likviditási nehézségek korlátozhatják, mivel az új nemzetközi környezetben a bankok forrásköltségei növekedtek. A hálózat racionalizálása vagy a globális egyesülések és felvásárlások hozzájárulhatnak a regionális bankpiac átformálásához. Közép- és kelet-európai gazdasági kilátások: élénk növekedés A kockázatok nemzetközi szintű átárazása ellenére Közép- és Kelet-Európában a gazdaság továbbra is élénk marad. A legnagyobb kockázatot a tőkebeáramlástól való gazdasági függőség jelenti , azonban még csökkent tőkebeáramlás esetén is valószínű a 4 százalék feletti regionális növekedés a 2008 és 2010 közötti időszakban. Az a közép- és kelet-európai országokban az élelmiszernek és az olajnak a régió fogyasztói kosarában betöltött súlya miatt jelent különösen gondot, ami a háztartásokat és a vállalati szektort is hátrányosan érintheti. Ennek ellenére a reáljövedelmek konvergenciája az életszínvonal további kiegyenlítődésének mozgatórugója marad. A pénzügyi penetráció mérsékeltebben – a 2008–2010 közötti időszakban mintegy 23 százalékos átlagos éves növekedési rátával –, de folytatódik, és a hitelezés növekedése meghaladja majd a betétek növekedését. A külső forrásokra épülő banki modelleknél felmerül a hitelkorlátozás kockázata. Ezt a kockázatot részben ellensúlyozza a nemzetközi szereplők széles körű piaci jelenléte. A biztonságos forrásbevonás továbbra is kulcsfontosságú a helyi bankszektor és az adott gazdaságok számára. A balti államok, Kazahsztán és Ukrajna már a hitelkorlátozás kihívásaival néznek szembe: a kisebb tőkebeáramlás miatt alacsonyabb a hitelezés növekedése, ez pedig a gazdasági tevékenység lassulásához vezet. A közép- és kelet-európai bankszektor kapitalizációja azonban továbbra is magas, ami képes enyhíteni a lehetséges megrázkódtatásokat. A nyereség átlagos éves növekedési ütemét pedig körülbelül 17 százalékosra becsülik a 2008 és 2010 közötti időszakra.
Lemaradás a pénzügyi penetrációban és a nemzetközi szereplők erőteljes szerepe
A közép-és kelet-európai régió minden bankrendszerét dinamikus szereplők jellemzik a korábbinál nagyobb kihívásokkal teli környezet, a tőkebeáramlástól való függőség és a borús inflációs kilátások ellenére is. A teljes közép- és kelet-európai régiós bankszektor 2 609 bankból áll, amelyek összesített mérlegfőösszege közel 2 000 milliárd euró. A régió bankjainak rangsorát az UniCredit csoport vezeti, amely a Bank Austrián keresztül van jelen a régióban 118 milliárd euró mérlegfőösszeggel és 2 125 millió euró adózás utáni nettó eredménnyel. A Raiffeisen a második a rangsorban 72,7 milliárd eurós mérlegfőösszegével és 973 millió eurós adózás utáni nettó nyereségével. A harmadik helyen az Erste Bank áll 72 milliárd eurós mérlegfőösszeggel, azonban 1 026 millió euró adózás utáni nettó nyereségével a második a listán. Az UniCredit pozíciója a legerősebb a régióban: mindenkit megelőzve 20 országban mintegy 3 700 fiókkal van jelen. Következik a Raiffeisen 16 országot lefedő hálózatával; majd szorosan utána a Société Générale a régió 15 országban 2 340 fiókkal. A régióban jelenlévő vezető nemzetközi bankcsoportok mintegy 4 100 új bankfiók nyitását tervezik Közép- és Kelet-Európában, a legtöbbjüket olyan új piacokon, mint Oroszország vagy Ukrajna. Az új fiókok közel egyharmadát az UniCredit csoport adja, mivel tervei szerint a következő három évben az erőteljes organikus fejlődésre összpontosít. A következő három évre 19,3 százalékos éves növekedést terveznek.
A lakossági üzletág továbbra is gyorsabban növekszik, mint a vállalati
Az UniCredit elemzői esélyt látnak a háztartások eszközportfóliójának további átalakítására a tőkepiaci bizonytalanságok és a kockázatkerülő magatartás ellenére. A lemaradás a háztartások hitelezésében egyre kisebb, de a növekedés lehetősége változatlanul a magasabb életszínvonal iránti erős igénnyel áll összefüggésben. A legnagyobb kockázatok azzal kapcsolatosak, hogy a háztartások tartozásai ki vannak téve a helyi valuta esetleges leértékelődésének és a hitelminőség esetleges romlásának - vélik a csoport elemzői.
A régióbeli háztartások ugyanis nem tudnak már annyit megtakarítani, mint eddig, és egyre inkább a hitelektől függnek, miközben adósságuk nagy részét devizában halmozták fel, különösen a jelzáloghitelek esetében. A lakóingatlanok iránti potenciális kereslet a jelzáloghitelezés további bővülését fogja erősíteni a közép-és kelet-európai országokban. Ebben a szegmensben a tágabb értelemben vett európai régióban rejlik a legnagyobb potenciál.
A vállalati üzletágban a stabilizáció ciklikusságát a bankkölcsönök iránti megújult vállalati kereslet részben kisimítja. A bankok egyre erőteljesebben versenyeznek olyan kiegészítő szolgáltatások nyújtásában, mint a lízing, a cash management és a strukturált finanszírozás, amelyek a növekedés legfontosabb mozgatórugói a közép- és kelet-európai vállalati üzletágban.
