Óvatosan az olajiparral!
A fekete arany árfolyamának egyelőre, úgy tűnik, a globális gazdasági lehűlés, az amerikai kereslet csökkenésére utaló jelek, illetve egyes OPEC-tagországok megemelt kitermelési kvótája sem szab gátat. A vállalatok közül elvileg leginkább az olajipariak – közülük is a kitermelők, nem pedig a finomítók – húzhatnak hasznot az energiahordozó féktelen drágulásából, amelynek előbb-utóbb a cégek részvényeinek árfolyamában is tükröződnie kellene.
Mégis óvatosságra inti Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője a befektetőket, szerinte ugyanis már megszakadt a nyersanyag és a kitermelő cégek papírjainak ára közötti elmúlt hónapokban tapasztalt szoros kapcsolat. Ráadásul bármikor bekövetkezhet egy komolyabb korrekció is a fekete arany piacán, s az is elképzelhető, hogy még ebben az évben száz dollár alá süllyed az energiahordozó árfolyama. Sarkadi szerint a részvényeknél, illetve mostanra már az árupiaci eszközöknél is vonzóbb befektetési lehetőséget kínálnak most a betétek és a rövid lejáratú állampapírok.
Január és május között a legnagyobb európai és amerikai olajcégek részvényeinek ára az esetek többségében a fekete arany drágulásával párhuzamosan emelkedett. A Molra viszont nem hat egyértelműen pozitívan a növekvő olajár, mivel a magyar társaság árbevételének nagyobb részét a feldolgozás és a kereskedés, illetve a vegyipar adja, nem pedig a kitermelés. Ezenkívül az alapanyag megemelkedett költségeit egyelőre nem tudja továbbhárítani a cég – mondta el Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. (A KBC márciusban készített jelentése szerint a Mol profitjának 65 százaléka származik a finomításból, a kereskedésből és a vegyiparból, ezzel szemben a kitermelésből mindössze 23.) Az is fontos szempont, hogy a Mol kitermelésének nagy része Oroszországban zajlik, ahol az adóztatás rendszere miatt a vállalatok csak mérsékeltebben profitálnak a nyersanyag drágulásából – tette hozzá a Raiffeisen Bank elemzője.
Más cégeknél sem tapasztalható egyértelmű megfelelés az olajár és a részvényárfolyamok elmozdulása között. Az amerikai benchmark WTI, illetve a legfontosabb európai típus, a brent hordónkénti ára egyaránt május végén lépte át először a 130 dolláros szintet, ezt gyors, közel tízdolláros korrekció követte.
A nyersanyag árának visszaesésével nagyjából egy időben az olajipari cégek papírjait is alacsonyabb szintekre árazta be a piac, a Shell, a BP, az Exxon vagy a Lukoil részvényeinek pedig azóta megközelítenie sem sikerült a májusban beállított, több hónapos árcsúcsokat. Pedig az olajárak már messze járnak a tavasz utolsó hónapjában elért szintjüktől – a héten 143 dollárnál is többet kértek az energiahordozó hordójáért. MA
