Drága lenne az ellentőzsde
Ha alakul is ellentőzsde, annak szervezésében a Concorde Értékpapír Zrt. nem vesz részt – cáfolta a Figyelő című lap írását tegnapi közleményében a társaság. A gazdasági hetilap a múlt héten azt írta, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ellenlábasaként egy új parkett létrehozásán fáradozik a két legnagyobb tőzsdei cég, a Mol és az OTP, valamint a két vezető független hazai brókerház, a Concorde és a Cashline.
A Concorde kimaradása az ellentőzsdéből érthető: a társaságnak a BÉT-ben 4,17 százalékos részesedése van, ezért – ahogy azt közleményében is kifejti – a meglévő börze fejlődésében és felértékelődésében érdekelt. A cég azonban azt is leszögezi: ha a BÉT többségi tulajdonosa, a Wiener Börse által vezetett konzorcium nem garantálja a részvények piaci értéken történő transzparens forgalmazhatóságát, illetve ha a tőzsde stratégiája nem biztosítja részvényesi és szolgáltatói pozíciójának biztonságát, a Concorde kénytelen lesz az ellentőzsdéről szóló forgatókönyvet is megvizsgálni.
A többi hírbe hozott alapító kevésbé beszédes. Az OTP és a Mol egyetlen, szóról szóra megegyező mondatban reagált a hírre: mindkét cég „továbbra is tanulmányozza a BÉT tulajdonosi átrendeződése nyomán előállt helyzetet”. Bár a múlt héten még a Cashline és a Budapesti Értéktőzsde is azt ígérte lapunknak, hétfőn nyilatkozik a kérdésről, időközben meggondolta magát.
Az ellentőzsdéről szóló hírek azután röppentek fel, hogy két hónappal ezelőtt a Wiener Börse vezette konzorcium az UniCredit Bank 25,2 százalékos pakettjének felvásárlásával megszerezte a BÉT 68,8 százalékos tulajdonrészét. A Budapesti Értéktőzsde két legnagyobb kibocsátója és kisebbségi tulajdonosa, az OTP és a Mol még márciusban kérte a bécsi börzét, hogy egyenrangú félként vegye be a két társaságot a konzorciumba. A szomszédok az ígérték, tárgyalnak a cégekkel, az egyeztetések azonban még hetek múlva sem indultak meg.
Alternatív tőzsdét egyébként kétféleképpen is alapíthatnának a szervezkedők. Az egyszerűbb, ha egy úgynevezett MTF-et (multilaterális kereskedési platform) hoznak létre, amelynek működtetéséhez befektetési vállalkozást kell alapítani 730 ezer eurós alaptőkével. A másik lehetőség, ha tőzsdét alapítanak, ezt félmilliárd forintos alaptőkével lehet megtenni. Ennél is nagyobb, több százmillió forintos költséget jelenthet mindkét esetben a számítógépes rendszer kifejlesztése.
Az alapító kibocsátóknak azonban az új börzét valószínűleg csak akkor lenne érdemes létrehozniuk, ha saját részvényeiket kivezetnék a BÉT-ről, és az új parketten kereskednének velük. Ezt azonban leginkább csak úgy tehetnék meg, ha nyilvános vételi ajánlatot tesznek rájuk, ez azonban becsléseink szerint azt jelenti, hogy az OTP-részvényeseknek csaknem 2000 milliárd forintot, a Mol-részvényeseknek pedig közel 2500 milliárdot kellene kifizetniük. VG
