Az IMF segítséget nem vesszük igénybe bármi áron – tette hozzá a török pénzügyminiszter Kemal Unakitan. Törökország tavasszal fordult az IMF-hez segítségért, és egy 10 milliárd dolláros kedvezményes megállapodásról meg is indultak a tárgyalások, mivel a török piac rendkívül szeszélyesen reagál a globális pénzpiaci krízisre (a líra például csak ebben a hónapban 35 százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben).
Az országban nincs likvid deviza forrás, ezért a török vállalatoknak nehézségeik lehetnek a külföldi pénznemben jegyzett adósságaikat visszafizetésekor. A török üzleti szféra igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra, hogy az minél hamarabb egyezzen meg az IMF hitelről, amely stabilizálhatja az ország pénzpiacát. Törökországban az átlagos éves 7 százalék volt 2002 és 2006 között, ám az idei második negyedévben 1,9 százalékra fékezett be a gazdaság. Az országnak még a 2001-es válság időszakából is tetemes tartozása maradt az IMF felé, mintegy 9 milliárd dollár. A török kormány jövőre 4 százalékos növekedéssel számol a költségvetésben, elemzői vélemények szerint, a számokat várhatóan felül kell írni, a külpiacok szűkülése és a lassuló lakossági fogyasztás miatt.
