Az elmúlt hetekben megtépázott gazdaságú Izland külügyminisztere Ingibjorg Solrun Gisladottir tegnap egy helyi lapnak azt nyilatkozta, hogy az ország levonja a tanulságokat a bankrendszer csődjéből, és mihamarabb az euró térséghez, sőt a teljes jogú tagsághoz szeretne folyamodni.
Egyelőre a kis északi ország - amelynek összlakossága 300 ezer fő - Oroszországtól és a Nemzetközi Valutaalaptól kap segítséget, hogy kievickéljen az ország történetének talán legsúlyosabb pénzügyi válságából. Ma kezdte meg az izlandi delegáció a tárgyalást Moszkvában a 4 milliárd eurós orosz segélycsomagról. Az ország bankrendszerét gyakorlatilag államosítani kellet, miután a külső kötelezettségeik elérték a 61 milliárd dollárt, amely az ország gazdaságának a 12-szerese.
Ma újraindították a kereskedést az október 9-e óta zárva tartó reykjaviki tőzsdén. Az ország vezető indexe, az OMX Iceland azonnal 77 százalékot zuhant, ami nem meglepő, hiszen a kosár túlsúlyát tette ki a három államosított nagybank (Landsbanki, Glitnir, Kaupthing Bank). A hazai belső kamatláb eközben óriási emelkedésbe kezdett 15,5 százalékon van a mutató, vagyis ma már közhely Izlandon, hogy csak külföldi devizában érdemes hitelt felvenni, a hazai koronától inkább szabadulnának az emberek. A korona árfolyama a múlt héten olyan mértékben zuhant, hogy az euróhoz kellett kötni, de a devizapiacon egyszerűen figyelmen kívül hagyták a jegybanki akciót, amit 2 nap múlva fel is függesztettek. Az euróért 131 koronát szeretett volna - rögzített árfolyamon - fizetni a jegybank, de 173 korona alatt alig akadt vevő a pénzre. Azóta ismét 150 koronánál mozog az árfolyam.
