Az ország vezetője szerint „ha nem vezetik be a közös pénzt, az mind a dán gazdaságnak mind a politikai érdekeknek ártana.” Dánia problémája, hogy a befektetők elkerülik a kis ország eszközeit a globális recessziós félelemben, elsősorban azért, mert a dán pénzügyi rendszernek nagy a kitettsége a jelzálogpiacon, illetve más globális befektetésekben.
Dánia szomszédai az alapkamat vágásával igyekeznek kilábalni a recesszióból, de ezt az 5 millió lakosú ország nem teheti meg, ugyanis a korona gyengülése kamatemelést kényszerít ki a dán jegybankból. A koronát egy 2,25 százalékos sávban az euróhoz köti az ország. A dán irányadó ráta 8 éves szintre emelkedett, 5,5 százalékra, miután a jegybank ebben a hónapban már kétszer emelte a rátát (miközben a szomszédos euró-zónában 3,75 százalékra süllyedt a kamat, de Norvégiában és Svédországban is kamatvágást hajtanak végre a központi bankok).
Elemzők szerint a népszavazást az elkövetkező 18 hónapban tarthatja a kormány. A mostani felmérések azt mutatják, hogy többségbe kerültek az euró-pártiak a lakosságon belül: 50,1 százaléka lecserélné a koronát, míg 47,9 százaléka megtartaná a saját pénzt. Dániában már kétszer tartottak referendumot az euró bevezetéséről: 1992-ben, majd 2000-ben is a többség nemmel szavazott. A pénz csere megszavazásának esélyét növeli, hogy a szocialista néppárt, amely a legnagyobb euró ellenes parlamenti tömörülés, most felülvizsgálni készül az álláspontját, és megeshet, hogy ők is támogatják a cserét.
