Nincs svájci frank a piacon
Gyakorlatilag lehetetlenné vált svájcifrank-forrásokhoz jutni a magyar piacon, így a hitelintézeteknek sürgősen át kell alakítaniuk a hitelpalettájukat – értesült a Világgazdaság. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban a hazai bankok nem, vagy csak rendkívül viszszafogott mértékben lesznek hajlandók svájcifrank-alapú hiteleket nyújtani ügyfeleiknek, és nagymértékben emelkedhet az alpesi devizában kihelyezett kölcsönök ára is. Azok sincsenek irigylésre méltó helyzetben, akik már törlesztik a kölcsöneiket, hiszen éven belül – három- vagy hathavonta – átárazódó konstrukciókról van szó, vagyis a kedvezőtlen piaci változások a ő hiteleik terheire is hatást gyakorolnak. Ha viszont a forinthitelek súlya drasztikusan nő a kihelyezett kölcsönökön belül, akkor tovább emelkedhet a szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége, hiszen ma ezek ára számít viszonylag a legkedvezőbbnek.
A helyzet komolyságát jól illusztrálja a három hónapos svájci frank LIBOR alakulása: az irányadó kamatláb tegnap 3,12 százalékon állt, ez hozzávetőlegesen 50 bázisponttal magasabb az egy hónappal korábbi értéknél. Az euró irányadó kamatánál szintén súlyos, de kevésbé drámai a helyzet: a háromhavi Euribor a szeptember közepi 4,97-ról 5,40 százalékra ugrott, ám az utóbbi három nap során 5,23-ra korrigált.
Az MKB Bank után tegnaptól újabb hazai hitelintézet alkalmazott korlátozást a devizahiteleknél. Az ingatlanmagazin.com portál értesülése szerint a Volksbank sem nyújt már új frankkölcsönt ügyfeleinek. A Raiffeisen Bank viszont tegnapi állásfoglalása szerint nem készül az MKB-éhoz hasonló általános, minden ügyfelüket érintő lépésre (VG, 2008. október 14.), és folytatja a devizahitelezést, ám ezen belül az eurót részesíti előnyben. A hitelintézet szerint a bankközi piacok megszűnése és a nagyfokú volatilitás rövid távon megnehezíti a devizahitelezést, ám bíznak abban, hogy megfelelő lépések születnek a kormányzat és a jegybank részéről a probléma kezelésére. A Raiffeisen álláspontja szerint a likviditáshoz való hozzájutás globális probléma, ez a hazai bankot is érinti, így a hitelintézet lépések sorát teszi meg azért, hogy biztosítsa az ügyfelei számára szükséges források elérését. Ugyanakkor a megnövekedett kockázatok és a likviditásszűke várhatóan kedvezőtlenül érinti majd a bankok kockázatvállalási hajlandóságát, valamint a kölcsönök árazását is – mutattak rá a hitelintézetnél. A probléma nemzetköziségét jelzi egyébként, hogy nagy osztrák bankok is bejelentették: felfüggesztik a devizahitelek nyújtását lakossági ügyfeleiknek. Ausztriában a háztartási kölcsönök egyharmadát tartják nyilván idegen fizetőeszközben – leginkább svájci frankban –, összesen mintegy 34,5 milliárd euró értékben.
Sörös Csaba, a Takarékbank Zrt. elemzője a helyzet kapcsán úgy vélekedett: a bankközi piacon nemcsak frank-, hanem általában devizahiány van, csak az alpesi fizetőeszközre nálunk azért terelődött nagyobb figyelem, mert abban nagyon magas a hazai hitelintézetek kitettsége. Az MNB aukciója – mutatott rá az elemző – ugyanakkor tegnap már hozott némi eredményt: 35 millió euró értékben történt allokáció, elsősorban annak következményeként, hogy a jegybank csökkentette az alkalmazott marzsot. Sörös szerint az, hogy a bankok a forint volatilitásával magyarázzák a devizahitelek nyújtásának a felfüggesztését, csak részben állja meg a helyét: a korlátozó jellegű lépésekben az is szerepet játszik, hogy a hitelintézetek olyan drágán tudnak – ha tudnak egyáltalán – devizához jutni, hogy az már számukra sem éri meg, és a többletköltségeket nem lehet áthárítani az ügyfelekre. Azt megítélni pedig – hangsúlyozta az elemző –, hogy a jelenlegi likviditásszűke mikor szűnhet meg, szinte lehetetlen, enyhén szólva is kérdéses ugyanis, hogy az elmúlt pár nap piaci optimizmusa mennyire marad tartós.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a devizakölcsönök várható háttérbe szorulása mennyiben gerjeszthet keresletet a támogatott lakáshitel-konstrukciók iránt, Sörös Csaba úgy vélekedett: jelenleg az is kérdéses, hogy a kormány meddig tartja fenn a mostani rendszert, hiszen kommunikációja szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mérsékelje az ország külső finanszírozási igényét. VG
