Az egy százalékos irányadóráta 2004 óta a legalacsonyabb kamatszint a tengerentúlon. Elemzők szerint a Fed most „egy monetáris kísérletet” hajt végre, amelyben a pénzpiaci turbulencia lenyugtatása és a gazdasági lassulás megakadályozása épp úgy célként szerepel. A jegybank agresszív kamatvágással, likviditást növelő forrás biztosításával és rossz eszközök megvételével – amelyektől befektetők és hitelintézetek ódzkodnak – próbálja elejét venni a krízisnek. Olyan vélemények is akadnak a piacon, amelyek szerint Ben Bernanke akár a nulla százalékos kamatszintet is hajlandó vállalni, ahhoz, hogy növelje a bankok közötti hitelezés gördülékenységét.
Más jegybankok is kamatvágással próbálkoznak javítani a hitelezés feltételein. Jövő hét szerdán dönt az alaprátáról a Bank of England (BoE) és az Európai Központi Bank is. A Mervyn King vezette BoE-n egyre nő a nyomás a gazdasági szereplők részéről, hogy folytassa a három hete megkezdett – más központi bankokkal is összehangolt – kamatvágást. Tegnap a brit miniszterelnök Gordon Brown nyilatkozott a BBC-nek, amelyben a világ jegybankjainak újabb összehangolt lépését valószínűsítette a következő hetekre.
A BoE jelenlegi 4,5 százalékos kamatról fél százalékot vághat november 6-án – árazza a piac. Elemzők szerint a font gyengélkedése nem veszélyezteti az inflációt 6 éves mélyben a dollárral szembeni árfolyama: 1,5283-on), vagyis lehetőség nyílik a gazdaság segítésére az alacsonyabb kamattal. Az Európai Központi Bank is november 6-án dönt a 3,75 százalékos rátáról. Az elemzők egyelőre nem várnak vágást a frankfurti döntéshozóktól, de a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett 11 szakértőből 4-en elképzelhetőnek tartanak egy legalább 25 bázispontos vágást (2-en még 50 bázispontost is). Érdekesség, hogy ugyanezen a napon dönt a cseh jegybank is az legalacsonyabb rátájáról, elemzők szerint 3,50 százalékról 3,25 százalékra ereszkedhet a cseh alapráta.
