Akik még mindig hiteleznek

- Az integrált takarékszövetkezetek mérlegszerkezete eltér a hazai bankoknál megszokottól, hiszen a betétek állománya jóval meghaladja a hitelekét. Hogyan tudják ezt a jelenlegi körülmények között kihasználni?

- Kétségtelen, hogy ez a helyzet a takarékszövetkezetek számára komoly előnyt jelent, hiszen nincsenek forrásgondjaik, így továbbra is zavartalanul tudnak növekedni az aktív oldalon is. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy most – szembemenve a piaccal – fejvesztve elkezdenénk hitelezni, és átvennénk minden, a más hazai bankoknál kölcsön nélkül maradt ügyfelet. Látni kell emellett azt is, hogy a pénzügyi válság számunkra is rejt veszélyeket, hiszen bár a hiteloldalon csökken a verseny, viszont a betéti oldalon óriási roham indult a forrásokért, és ez bennünket is érzékenyen érint.

- A hazai bankok irreálisnak tűnő, 13-14 százalékos betétikamat-ajánlatokkal bombázzák a lakossági ügyfeleket. Hogyan tudják kezelni ezt a jelenséget?

- Nem gondolom, hogy a 13 százalék környéki betéti kamatszint tartósan fennmaradhat a lakossági piacon, és azt sem hiszem, hogy csak ilyen ajánlatokkal lehet érvényesülni. Számunkra ebből a szempontból óriási előnyt jelent, hogy régi, kitartó ügyfélkörünk van, és meg tudjuk tartani a betéteseinket az alapkamathoz jobban igazodó kondíciók mellett is.

- A kormány és a bankszövetség megegyezett a devizahitelesek védelmének kérdésében, és az erről szóló megállapodást a Takarékbank is aláírta. Miért volt erre szükség, hiszen a takarékszövetkezeteknél meglehetősen alacsony a devizahitel-arány?

- A szerződést azért írtuk alá, mert abban olyan magatartásforma fogalmazódik meg, amelyet a Takarékbank alapvetően üzleti megfontolásból eddig is követett. Ugyanakkor a szerződést a Takarékbank írta alá, a takarékszövetkezetek nem: ezzel együtt annak tartalmát velük is megismertettük. Ami pedig az állományok kérdését illeti: a Takarékbanknak gyakorlatilag nincs lakossági devizahitele, a takarékok által kezelt, nagyjából 500 milliárd forintnyi állománynak pedig nagyjából 10 százalékát tartják nyilván idegen fizetőeszközben, és ez az arány a jövőben nyilván csökken is némileg.

- Sokat vártak a TakarékPont hálózat létrehozásától. Hogyan vált be eddig ez a koncepció?

- A kezdéskor 143 fiókkal indultunk, azóta 155-re nőtt a hálózathoz csatlakozott értékesítési egységek száma. A központosított informatikai rendszer első fázisát a múlt héten adtuk át, az év végére lehetővé válik, hogy az érintett fiókok bármelyik takarékszövetkezeti ügyfél készpénzigényeit ki tudják szolgálni: ez pedig óriási előrelépést jelent.

- A hitelportfólió minősége hogyan alakul a takarékszövetkezeteknél?

- Jelenleg nincs friss adatunk a szektor összesített hitelportfóliójának állapotára vonatkozóan, ám az sokatmondó adat, hogy céltartalékaik szintje több mint kétszerese a bankszektor átlagának. A portfólió minősége ugyanakkor – hasonlóan a többi pénzügyi szolgáltatóhoz – várhatóan náluk is romlik.

- A DZ Bank Takarékbankban meglévő tulajdonosi részesedése folyamatosan változott az elmúlt években. Jelenleg mi a tulajdonosi összetételre vonatkozó koncepció?

- A közelmúltban három esemény érintette a tőkeösszetételt. Két évvel ezelőtt az Allianz alapvetően a DZ-nek értékesítette még a privatizáció során vásárolt pakettjét, ez több mint 6 százalékkal növelte a részesedését. A második az idén végrehajtott 1,6 milliárd forintos tőkeemelés, amelyből a meglévő arányhoz képest valamivel kevesebbel részesedtek a takarékok, így kismértékben bár, de tovább nőtt – nagyjából 37 százalékra – a DZ Bank befolyása. A harmadik elem a 1,2 milliárd forintnyi, részvénnyé allokálható kötvény kibocsátása, amelyből a jelenlegi súlyánál szintén többet jegyzett a DZ, így befolyása a két év múlva esedékes átváltáskor – a takarékszövetkezetek többségi pozícióját nem érintően – tovább növekedhet. Mindezek alapján véleményem szerint nem nagyon szükséges bizonygatni, hogy a német tulajdonos is elkötelezett a Takarékbank iránt.

- A bankoknál napi szintű kérdéssé lépett elő a tőkehelyzet. Ilyen szempontból hogy állnak?

- A korábbi tőkeemelési tervünket az általam már elmondottak alapján végrehajtottuk. További lépéseket ugyanakkor nem tervezünk ezen a területen, és azt sem gondolom, hogy a következő időszakban erre szükség lenne.

- A közelmúlt fejleményei tükrében milyen ütemű növekedést vár a bankszektortól 2009-re?

- Nem tudom, hogy jövőre beszélhetünk-e növekedésről egyáltalán, de a korábbi dinamika biztos, hogy drasztikusan csökken.

- A lakossági ügyfelek az elmúlt időszakban elsősorban fogyasztási hiteleket vettek föl. A hitelszűke okozhat-e átrendeződést az új kihelyezésű kölcsönöknél?

- Úgy gondolom, hogy pont a fogyasztási hitelek lehetnek azok, ahol jelentősen visszaeshet a kereslet, és inkább a lakáshiteleknél jelentkezhet – és ott is igen óvatos dinamikájú – növekedés.

- Ha most egy lakossági ügyfél nagy összegű hitel felvéte-léhez kérne tanácsot, mit javasolna neki?

- Ez az a kérdés, amire most feltehetően mindenki mást válaszol. Mindenesetre, ha valaki lakossági ügyfélként keres megoldást, akkor véleményem szerint célszerűbb forinthitelben gondolkodnia. Bár a jövő évi makrokörnyezet enyhén szólva is bizonytalan, a 4 százalék környéki inflációban mindenki egyetért. Ehhez jelenleg 11,5 százalékos alapkamat társul, csökkenő nemzetközi kamatok és ebből következően növekvő kockázati felár mellett. Mindezek tükrében úgy látom, hogy a jegybank előbb-utóbb óvatos mértékben bár, de mérsékli az alapkamatot. A devizahiteleknél persze most sokan megértették, hogy mi is az az árfolyamkockázat: úgy tűnik, ezzel is csak akkor kezdenek el ténylegesen foglalkozni az érintettek, ha ténylegesen bekövetkezik. Ugyanakkor aki bátor, gyenge forint mellett vehet fel devizahitelt, hiszen hosszú távon az árfolyamon akár nyerhet is.