EU-pályázatok: itt a 24. óra?

A vissza nem térítendő európai uniós támogatások jelentősége érdemben felértékelődhet a globális pénzügyi válság miatt – szólnak egyes prognózisok –, ám kérdés, ez milyen mértékben csapódhat le a gép- és berendezéslízing-piacon, ahol továbbra is versenyhátrányban van ez a finanszírozási forma. (A jelenlegi feltételek szerint a mikro- és középvállalkozások abban az esetben tudnak hitel helyett lízinggel termelőeszközt finanszírozni, ha 23 hónapon belül lezárul az ügylet. Ezzel azonban az a gond, hogy a rövid futamidő miatt ez a konstrukció nem versenyképes.)

A lízingtársaságok ott vannak ugyan a pályázati szegmensben, miután a legtöbb eszközfinanszírozó rugalmasan reagált a jogszabályi környezet nyújtotta lehetőségekre és kifejlesztette hiteltermékét, de – mint az Erste Leasingnél hangsúlyozták – a konstrukció nem jelent a kkv-k számára a lízinggel egyenértékű előnyöket, mert a közjegyzői díj miatt magasabb addicionális költséggel jár, s adott esetben pluszfedezet nyújtására kötelezi az ügyfelet. A mostani helyzet rontja a kis- és középvállalkozások lehetőségét a pályázati források lehívásában. A hitelhez jutás ugyanis alapvetően nehezebb, ennek oka a finanszírozó szempontjából a konstrukció kockázata, illetve drágább a vállalkozások számára, hiszen például ingó jelzálogszerződésekhez kapcsolódó közjegyzői díjak rakódnak rá – mutatott rá Nagy Zsolt, a Lombard Lízing gépfinanszírozási üzletágának vezetője. Így azon ügyfelek, akik esetleg nem elég tőkeerősek, a finanszírozási nehézségek miatt közvetett módon szembesülhetnek a pályázati forrásokhoz való hozzájutás nehézségével.

A finanszírozási forma ugyanakkor biztosítéki oldalról a finanszírozó számára is jóval hátrányosabb – jegyzik meg a Hypo Alpe-Adria Leasing cégcsoportnál, hiszen a futamidő elejétől a hitelbe vevő rendelkezik az eszköz tulajdonjogával, így a lehetőségeik korlátozottak az esetleges problémakezelés során.

A lízing hátrányos megkülönböztetése mennyiben veti vissza a kkv-kat a pályázatok terén? A trend azt mutatja, hogy a pályázatokhoz olyan nagyfokú jövőbeni feltételeknek kell megfelelni (például jövőbeni teljesítmények, árbevétel-emelkedés, létszámnövelés), amelyeket a K&H Lízingcsoport szerint a jelen gazdasági helyzetben és a forint árfolyamának alakulása mellett a vállalkozások nagy része már nem mer bevállalni. Ebből adódóan a kiírás után sokan be sem adták a jelentkezésüket, illetve akinek van már megnyert pályázata, az sem mer támogatási szerződést kötni a „lehetetlen” feltételek miatt.

A kényszerű hitelfelvétel kedvezőtlen hatására jó példa, hogy – mint Hordós Zoltán, a BNP Paribas Lease Group kereskedelmi igazgatója megjegyezte – az EMVA programban a mezőgazdasági kkv-k körülbelül egymilliárd forint közjegyzői díjat fizettek ki teljesen fölöslegesen, mivel lízing helyett hitelt kellett felvenniük. Az ING Leasing Hungarynél arról számoltak be, mivel a lízingcégek ott vannak a jelentős szállítóknál, a kölcsöntermékkel meglátásuk szerint nem volt a diszkriminációnak jelentős visszafogó hatása. A statisztikák is azt mutatják, a növekedés ezen a területen volt a legnagyobb és a kölcsöntermék már közel 30 százaléka a teljes kihelyezésnek a szegmensben – mutatott rá Dömötör Attila ügyvezető igazgató.

A lízingcégek zöme pesszimista, meglátásuk szerint nincs rá esély, hogy a pályázati rendszerbe a lízing visszakerülhessen, így továbbra is a hitelfinanszírozás marad az egyetlen lehetőségük, hogy a pályázatoknál versenyben maradjanak. VG

Jelenleg ugyanis már tapasztalható, hogy számos bank szigorította az elmúlt hetekben a hitelezési politikáját, s valószínűsíthetően drágábban és nehezebben adnak majd kölcsönt a jövőben.

Jelenleg ugyanis már tapasztalható, hogy számos bank szigorította az elmúlt hetekben a hitelezési politikáját, s valószínűsíthetően drágábban és nehezebben adnak majd kölcsönt a jövőben.-->