Visszaszorulhat a frankhitel

A lakossági hitelpiac drasztikus átalakulását okozhatja, hogy a bankok szűkítik hitelkínálatukat. Elemzők szerint októberben megállhatott a fogyasztási- és lakáshitel-állomány emelkedése, ugyanis a bankok megkezdték a kamatok emelését a külföldi fizetőeszközben felvett kölcsönök után.

A legtöbb bank hétfői hatálylyal tette közzé új kondícióit, és sok esetben megfigyelhető, hogy az euróalapú kölcsönöket alacsonyabb vagy közel azonos THM mellett kínálják, mint a svájci frankban denominált hiteleket. Azt viszont, hogy ez milyen hatást gyakorolhat a háztartások tartozásainak deviza-összetételére, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egyelőre nehéz megítélni.

A megkérdezett elemzők abban egyetértenek, hogy a piac drasztikus keresletszűkülés előtt áll, a bankok a magasabb kamat mellett a feltételi kondíciókat is szigorítják. Arról viszont eltérnek a vélemények, hogy az összállományon belül a devizahitelek aránya milyen mértékben csökken, illetve mennyire tolódik el a svájci franktól az euró felé a tőkekihelyezés.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint nyilvánvaló, hogy a svájcifrank-hitelezés gyakorlatilag leáll, ugyanis a kis alpesi ország képtelen biztosítani a pénze iránt az utóbbi időben megnőtt hatalmas keresletet. Az első három negyedévben a magyar lakossági hitelállomány emelkedése meghaladta a 23 százalékot, ennek döntő részét a devizahitelek növekedése okozta. Igaz, ebben a gyarapodásban szerepet játszott a forint árfolyamának gyengülése (elsősorban a svájci frankkal szemben). Jelenleg a lakossági hitelállomány 62,3 százaléka devizaalapú. Suppan szerint a kínálat drasztikus szűkülése is inkább az alpesi ország fizetőeszkö-

zében felvett hiteleket érinti, de az biztos, hogy az eurókölcsönök után is magasabb felárat kell majd fizetni. A legtöbb hazai bank az elmúlt napokban több mint egy százalékkal növelte a frank- és az eurókölcsönök kamatait (az utóbbi esetében a CIB Bank például 6,19 százalékról 7,99-ra). Suppan Gergely szerint nemcsak kamatfelárral képesek a bankok a kereslet csökkenését előidézni, hanem a hitelfelvételi kondíciókat is drasztikusan szigorítani fogják. Az elemző arra számít, hogy a korábban jellemző 10 százalékos önrész helyett a mutató 30-40 százalékra megy fel, és a bankok sokkal szigorúbb jövedelemfeltételekhez kötik a hitelkihelyezést (minimálbérre aligha lesz felvehető kölcsön). Az elemző szerint egyenesen „öngyilkosság” most hosszú futamidőre jelzálog- vagy más kölcsönt felvenni, ugyanis az horribilis felárral jár. Suppan Gergely szerint ennek hatása lesz – az ingatlanpiacon túl – a forint árfolyamára is, ugyanis a devizakölcsönt jellemzően forintra kellett váltani, ami erős támaszt jelentett a hazai fizetőeszköznek. Suppan Gergely bízik abban, hogy a szűkülő hitelkereslet miatt viszont nő a lakossági megtakarítás, ez pedig új támasza lehet a magyar devizának.

Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának szakértője nem lát jelentős különbséget a berni és a frankfurti jegybank monetáris politikája között. A svájci jegybank szinkronban követi az eurótérség kamatciklusait, ezért a frank-forint árfolyamhatás jelentősen nem különbözik az euró-forintétól. Az elemző nem számít arra, hogy az euróalapú kölcsönök részaránya megnőne a frankkal szemben. Eppich Győző szerint a forint kamatfelára a jelenlegi pénzpiaci környezetben magas marad, vagyis amíg nem javul a globális hangulat, addig valószínűtlen, hogy a rendkívül drága forintkölcsön volumene növekedésnek indul. Az elemző szerint a nemzetközi helyzet miatt kényszerülnek a bankok a feltételek szigorítására. Egyfelől most már ők is drágábban jutnak ahhoz a devizaforráshoz, amely a múltban még alacsony áron állt rendelkezésükre, másfelől a bankszektort érintő krízis a tőkemegfelelési feltételek javítására kényszeríti a hitelintézeteket, ez pedig a tőkekínálat visszaszorulását vonja maga után. GT