Róna: Az MNB tévelygései óriási rombolást okoznak a gazdaságban

Módszerei és döntései nem eredményezték az elmúlt években az infláció kielégítő csökkenését, és ahelyett, hogy biztosítanák, egyenesen veszélyeztetik a bankrendszer stabilitását, nem beszélve arról az óriási rombolásról, amelyet az MNB tévelygései okoznak a nemzetgazdaságban. Sokan úgy gondolják, hogy siralmas gazdasági állapotunk a kormány túlköltekezésére vezethető vissza, míg mások az elmaradt reformokban látják bajaink fő forrását. Kevesen érzékelik a monetáris politika nehéz, de meghatározó szerepét a felzárkózás pályájának egyengetésében, az MNB pedig képtelen belátni, hogy egyáltalán nem jó úton halad – olvasható a Népszabadságban megjelenő elemzésben.

Mint írja, sohasem vitatta, hogy az infláció a növekedés ellensége. Mondanivalójának lényege ennek az ellenkezője, nevezetesen az, hogy a jegybank a rendelkezésére álló négy eszköz közül a cél elérése érdekében gyakorlatilag csak egyet alkalmaz, a kamatpolitikát, ez pedig egymagában nem éri el a kívánt célt, hanem kárt okoz. A négy eszköz: 1.: a pénzkínálat ellenőrzése, 2.: a hitelállomány ellenőrzése, 3.: a bankrendszer szabályozása és 4.: a kamatpolitika.

Az MNB magyarázata szerint azért nem követi a jegybank a pénzkínálat alakulását, mert egyrészt nem lát összefüggést az infláció és a pénzkínálat között, másrészt a rendelkezésére álló eszközöket elégtelennek véli a pénzkínálat befolyásolására. Az első érvelést nagyjából (az M3 mutató kivételével) elfogadom. A másodikat - részletezés hiányában - nem értem. De ez inkább technikai jellegű kérdés – írja a közgazdász.

Ami viszont óriási szakmai hiba, az a hitelállomány alakulásának negligálása! Érthetetlen, hogy miközben az MNB árgus szemekkel követi a bérkiáramlást, mondván, hogy az a kereslet élénkítéséhez, tehát inflációhoz vezet, fittyet hány a hitelállomány rohamos növekedésére. Eltekintve attól a ténytől, hogy már legalább egy éve nem beszélhetünk növekvő bérkiáramlásról, miért ne okozna inflációt a hitelállomány növekedése, ha inflációt okoz a bérkiáramlás?

Róna szerint az MNB tehát egyik oldalról az eszméletlen mértékű, a hat százalékot is meghaladó forintreálkamatot pártolja, másik oldalról pedig a devizahitelezés negatív reálkamatszintjét szorgalmazza. Hogyan szolgálja az inflációs cél elérését az, hogy a hitelállomány több mint kétharmada negatív reálkamatot visel, miközben a maradék kevesebb mint egyharmadot az EU- és az OECD-tagországok legmagasabb reálkamata terheli?