Maradhat az alapkamat
Marad a 9,5 százalékos alapráta – erre számít az elemzők döntő többsége a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hétfői kamatdöntő ülésével kapcsolatban. A Bloomberg által megkérdezett tíz szakemberből kilenc, a Reuters felmérésében pedig 21-ből 17 elemző voksolt a ráta szinten tartására. „A csökkentésre nincs tér, emelésre nincs szükség” – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, és ugyanezt a véleményt osztja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Az enyhítés azért nem jöhet szóba, mivel várhatóan emelkedik az infláció. „Az áfa és a jövedéki adó emelése, valamint a tartós forintgyengülés miatt a második negyedévre megfordul az inflációs trend, és az év végére 6 százalékosra nő a pénzromlás üteme” – mondja Török, a Reuters elemzői konszenzusa pedig 5 százalékos áremelkedést jósol decemberre.
A kamatcsökkentés ellen szól az is, hogy a gyenge forint már nem serkenti, hanem hátráltatja a gazdaság növekedését. „Gyengébb árfolyam esetén a devizahitelek emelkedő törlesztőrészletei miatt a lakosságnál kevesebb pénz marad a fogyasztásra, a nem exportáló, de devizahitellel rendelkező vállalkozásoknál a beruházásokra, így a belső kereslet csökken. Ezt tetézi, hogy a banki hitelezésre is negatívan hat az árfolyam, ez szintén kedvezőtlen növekedési szempontból. Ezek számításaink szerint nagyobb negatív hatással vannak a növekedésre, mint a nettó exportra gyakorolt pozitív hatás” – magyarázza Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési vezetője. Tardos szerint a piac is magasabb kamatszintet árazott be, éppen ezért arra számít: a monetáris tanács hétfőn fél százalékponttal emeli az irányadó kamatot. A tegnapi 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción például nagy érdeklődés mellett csaknem másfél százalékponttal, 10,94 százalékosra csökkent az átlaghozam, ám ez csak azt jelzi, a drasztikus kamatemelést ugyan már kiárazta a piac, de a hozamgörbe továbbra is 9,5 százalékosnál magasabb jegybanki alaprátát feltételez.
Érvek azonban a szigorítás ellen is felhozhatók. „Egy kisebb kamatemeléssel nem biztos, hogy hatásosan védekezhetünk, ha együtt mozgunk a régióval” – vélekedik Török. A politikai környezet is ellenzi az emelést – igaz, ezt a jegybanknak elvileg nem kellene figyelembe vennie. Figyelembe fogja azonban venni a monetáris tanács, hogy a jegybanknak az elmúlt hetekben mikor és mennyit kellett interveniálnia a devizapiacokon az euróval szemben a 317-es váltási szintig zuhanó forint érdekében. A beavatkozásokról azonban az MNB nem tájékozatta a nyilvánosságot, és bár az elemzőknek vannak sejtéseik, ez nyilvánvalóan nehezíti számukra a becslést.
Az év végi kamatszinttel kapcsolatban is vegyesek a várakozások. A Reuters elemzői konszenzusa szerint addig egy százalékponttal csökkenhet az irányadó ráta, de a CIB például csak 7,5, az OTP viszont 10 százalékos alapkamatot vár decemberre. VG
