Rettegnek tőle, de órák múlva bevezetik az eurót – az infláció már most megköszönte, kilőtt az egekbe

A bolgár euróbevezetés körüli feszültséget tovább erősíti, hogy az infláció már az átállás előtti hónapokban érezhetően gyorsult, miközben a lakosság jelentős része eleve bizalmatlan a közös valuta hatásaival szemben. A hivatalos statisztikák szerint a fogyasztói árak növekednek, különösen az élelmiszerek, a szolgáltatások és a mindennapi kiadások esetében. Bulgária jegybankja és kormánya ugyan hangsúlyozza, hogy az árfolyamrögzítés miatt technikailag nincs szó klasszikus értelemben vett leértékelésről, a gyakorlatban azonban sok kereskedő már felfelé kerekít, amit a vásárlók az euró számlájára írnak.

Az elemzések szerint a drágulás nem csupán pszichológiai jelenség: az átállás költségei, az informatikai rendszerek frissítése, a kettős árazás és az adminisztrációs terhek mind megjelennek az árakban. Több bolgár ágazati szervezet arra figyelmeztetett, hogy a kisebb vállalkozások számára az euróra való átállás likviditási kihívást jelent, amit részben a fogyasztókra hárítanak át. Ennek következménye, hogy az infláció már az euró hivatalos bevezetése előtt „megelőlegezte” a váltást.

A társadalmi elégedetlenséget az is fokozza, hogy Bulgária az uniós rangsorok szerint továbbra is az egyik legszegényebb tagállam, ahol

• a bérek
• és a nyugdíjak

messze elmaradnak az euróövezeti átlagtól. Ebben a környezetben az árak gyors emelkedése különösen érzékenyen érinti a háztartásokat, és erősíti azt az érzetet, hogy az euró bevezetése nem feltétlenül a mindennapi megélhetést szolgálja, hanem inkább politikai és brüsszeli elvárások teljesítését.

Brüsszel ugyanakkor egyértelműen támogatja az átállást, és az euró bevezetését összekapcsolja az uniós források folyósításával is. Bulgária az RRF-keretből és más uniós alapokból jelentős összegekre számít, amelyek kifizetésénél kulcsszerepet játszik a fiskális fegyelem és az eurózónához való csatlakozás. Kritikus hangok szerint ez tovább erősíti azt az érzést, hogy az euró bevezetése inkább „feltétel”, mintsem valódi gazdasági konszenzus eredménye.

Mindezek miatt Bulgáriában az euró bevezetése nem ünnepi pillanatként, hanem kockázatokkal teli fordulópontként jelenik meg. Miközben a kormány hosszú távon alacsonyabb kamatokat, stabilabb pénzügyi környezetet és nagyobb befektetői bizalmat ígér, a lakosság egy része már most úgy érzi, hogy az átállás első kézzelfogható hatása az árak gyors emelkedése lett.

Az euró bevezetése Bulgáriában: még oda se értek, az infláció máris felszökött

A boltban ezzel természetesen nem lehet fizetni, és a bolgár polgárokat jelenleg ez izgatja a legjobban. 

A tavaszi hónapra, amikor az euró bevezetésének jóváhagyása esedékes volt az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) részéről, a csatlakozás inflációs kritériumát ugyan az adminisztratív árak meghajlításával teljesítette Bulgária, az éves infláció azonban azóta 3,5 százalékról 5 százalék fölé szökött fel, és még csak most jön az euró bevezetése, ami a félelmek szerint további drágulást hoz.

Az euró bevezetésével Bulgária elveszti az önálló monetáris politika lehetőségét, kamatairól eztán az EKB dönt. A döntésekben aligha az játszik majd főszerepet, hogyan alakulnak az árak a kis bolgár gazdaságban. Az euróövezet átlagában mindössze 2,1 százalék volt az éves infláció novemberben, ami megfelel a 2 százalék körüli inflációs célnak, a bolgár árak megfékezésére így biztosan nem fognak kamatot emelni Frankfurtban.