Örül a piac az OTP hitelének

Hitelintézetek. Egyértelműen kedvezőnek ítélik a szakemberek, hogy az állam kölcsönnel segíti a hazai bankok hitelezését. „A hír pozitív mind a bankok, mind a magyar gazdaság számára” – mondja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. „A gazdaságban oldódik a hitelszűke, és mindkét bank likviditási helyzete javul” – teszi ehhez hozzá Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír elemzője.

Veres János pénzügyminiszter a két bank vezetőinek társaságában szerdán jelentette be, hogy a hitelintézetek a Nemzetközi Valutaalaptól és uniós forrásokból származó kölcsönt kapnak, hogy bővíthessék hitelezésüket. Ennek összege az OTP Bank esetében 400 milliárd, az FHB-nál 120 milliárd forint. A bankok két részletben jutnak a hitelhez, az OTP az első részletet április 1-jén, a másodikat június 30-án kapja meg, és 2012 novemberéig kell visszafizetnie a kölcsönt, amelynek kamata 245-250 bázisponttal haladja meg a bankközi kamatlábat. Ez pedig kedvező ár a szakemberek szerint. „Ennyiért a bankok máshonnan nem kapnának finanszírozást” – mondja Gyurcsik. Ezt megerősíti, hogy miközben az euró bankközi kamatlába, az Euribor három hónapos időtávon 1,538 százalékon állt tegnap, az OTP az akciós euróbetétet ugyanilyen futamidőre 4-5, az FHB 6 százalékos kamattal hirdette. A hitelintézetek ugyan leszögezték: nem kívánják busás felárral kihelyezni a kölcsönt, Herczenik szerint némi profit azért csurranhat-cseppenhet így is a hitelek nyomán, azonban a forrásellátottság növelése és a gazdaságösztönzés ténye az, amit igazán értékelhetnek a befektetők. A Budapesti Értéktőzsdén ennek megfelelően tovább emelkedett tegnap a két bankpapír árfolyama, az OTP 4 százalékos pluszban, 2165 forinton, az FHB jó 2 százalékos emelkedés után 580 forintos árfolyamon vonult le a parkettről.

Az állami kölcsön azonban nincs ingyen. Az OTP a forrásért cserében vállalta, hogy a kölcsön felét a vállalatok finanszírozására fordítja, az FHB-nak pedig a kis- és középvállalati szektorban, valamint a lakosság körében kell kihelyeznie a hitelt. Hogy a vállalások biztosan teljesüljenek, az állam delegál egy tagot az OTP felügyelőbizottságába és auditbizottságába. A szakemberek szerint azonban ezzel az intézkedéssel nem sérül lényegesen a bank függetlensége. „A közvetlen igazgatóságba nem került állami megbízott, az pedig, hogy a felügyelőbizottsága beül valaki, nem dráma” – mondja Gyurcsik, és Herczenik szerint sem érdemes túlzott jelentőséget tulajdonítani az OTP-nél a kormányzati fb-tagnak. Az FHB vezetőségében az állami hitel nem hoz változást. Mivel a társaságnál az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban is ülnek a magyar államot képviselő tagok, a hitelintézet csak arra vállalt kötelezettséget, hogy ha a tagok mandátuma lejár, ismét az állam által delegált személyt választ a helyükre egészen addig, amíg az állami kölcsönmegállapodás meg nem szűnik. Az OTP és az FHB azzal az indokkal részesülhetett az állami kölcsönből, hogy nincs külföldi székhelyű anyabankja, amely forrással láthatná el.

A külföldi tulajdonban lévő hazai bankok sincsenek azonban rózsás helyzetben, anyacégeik ugyanis szintén folyamatos állami kisegítésre szorulnak. A Financial Times Deutschland szerint Ausztria például bankjai részleges államosítására készül egy 100 milliárd eurós bankmentő csomag fejében. Az osztrák bankok régiós lányaik miatt kerültek bajba. Egyes pénzügyi szakértők szerint a régiót sújtó recesszió és a helyi fizetőeszközök értékvesztése miatt akár 15 százalékra is nőhet a térségben kihelyezett állományukban a problémás hitelek aránya.

Az osztrák mentőcsomag egyik jelentős kedvezményezettje a magyar MKB Bankban is érdekeltséggel rendelkező Bayerische Landesbank-leány, a tavaly félmilliárd eurós veszteséget felhalmozott Hypo Alpe Adria lenne, amely 900 millió eurót kaphat a kormánytól, cserébe azonban részlegesen államosítanák. Az Erste Bank is szeretne az államtól 2,7 milliárd eurónyi tőkét, Andreas Treichl vezérigazgató azonban kijelentette: ha ennek az az ára, hogy az állam befolyást szerez a bankban, nem kér a támogatásból. A Raiffeisen Zentralbank 1,75 milliárd eurót venne ki az állam zsebéből, és az összeg egy részét kelet-európai leányaira költené, az olasz UniCredit csoportba tartozó Bank Austria pedig 2,7 milliárd euróra pályázik, és esetében a részleges állami tulajdonszerzés sincs kizárva. Az UniCredit egyébként az olasz államnál is kilincsel, Ausztriában és Olaszországban összesen 4 milliárd eurót szeretne összekalapozni tőkehelyzete javítására. A romló tőkehelyzet dacára Alessandro Profumo, az UniCredit vezérigazgatója szerint helyes döntés volt a kelet-európai expanzió. „Ha visszamehetnék az időben, újra megvásárolnám azokat a bankokat” – közölte a bankár egy televíziós műsorban. VG