Pénz- és tőkepiac

Új pénz a bankoknak

Támogatás. Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel után újabb állami segítséget kaphat a hazai bankszektor, ugyanis már az állami tőkejuttatásról is megszülethet a megállapodás a kormány és egy piaci szereplő között. A várhatóan napokon belül elindítható tranzakció forrását a még decemberben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvény – közismertebb nevén „bankmentő csomag” – rendelkezéseiben szereplő, összesen 600 milliárd forint egy része biztosítaná.

A távirati iroda értesülései szerint a tőkejuttatásból az FHB Jelzálogbank részesülne először, ám ezt az információt egyik érintett sem erősítette meg.

Veres János pénzügyminiszter a múlt héten annyit árult el, hogy egy magyar tulajdonban lévő jelentkezővel tárgyalnak: ennek alapján pedig az FHB-n kívül csak a fejlesztési hitelintézetek jöhetnek szóba, illetve a Takarékbank. Utóbbi „befutását” viszont erősen megkérdőjelezi, hogy az igen komoly betétállományú és minimális devizakitettségű integrált takarékszövetkezetek ernyőbankjaként működik. Ezt alátámasztja, hogy a Takarékbank vezérigazgatója, Csicsáky Péter később az MTI-vel közölte: a hitelintézetnek nincs szüksége pótlólagos források igénybevételére.

Ismert: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléből elkülönített 600 milliárd forintos összegből 300 milliárdot a hitelintézetek tőkéjének felemelésére, 300 milliárdot pedig garanciavállalásra lehet felhasználni. Ez utóbbi tétel viszont – tőkeáttétel révén – akár 1500 milliárd forintra is növelhető.

A december vége óta hatályos jogszabály szerint az állam nevében eljárva a pénzügyminiszter akkor vállalhat garanciát az adott bank forrásbevonásához, ha azt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke és a jegybank elnöke együttesen javasolja, a kötelezettség alapja pedig csak hitelszerződés vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lehet.

A jogszabályban szereplő tőkeemelést kérheti maga a hitelintézet, de elrendelheti az állam is. Ez utóbbi például akkor következhet be, ha egy bank húsz munkanapon túl, a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben veszi igénybe a jegybank likviditási hitelét.

Ebben a pillanatban ugyanakkor csak az állami tőkejuttatás eszközével élhetnek a hitelintézetek, mert a garancia igénylésének részleteit tartalmazó végrehajtási rendelet elkészült ugyan, de még uniós jóváhagyásra vár.

Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtandó hitel ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert: Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTV-nek adott nyilatkozatában a transzparencia hiányát kifogásolta. Közölte: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját kölcsönnel segíti az állam. Egy ilyen tranzakció ugyanakkor nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltató külföldi telephelyű vagy sem. VG



Még egy amerikai bankcsőd

Új pénz a bankoknak

Egyelőre csak az állami tőkejuttatást vehetik igénybe a hitelintézetek

Támogatás. Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel után újabb állami segítséget kaphat a hazai bankszektor, ugyanis már az állami tőkejuttatásról is megszülethet a megállapodás a kormány és egy piaci szereplő között. A várhatóan napokon belül elindítható tranzakció forrását a még decemberben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvény – közismertebb nevén „bankmentő csomag” – rendelkezéseiben szereplő, összesen 600 milliárd forint egy része biztosítaná.

A távirati iroda értesülései szerint a tőkejuttatásból az FHB Jelzálogbank részesülne először, ám ezt az információt egyik érintett sem erősítette meg.

Veres János pénzügyminiszter a múlt héten annyit árult el, hogy egy magyar tulajdonban lévő jelentkezővel tárgyalnak: ennek alapján pedig az FHB-n kívül csak a fejlesztési hitelintézetek jöhetnek szóba, illetve a Takarékbank. Utóbbi „befutását” viszont erősen megkérdőjelezi, hogy az igen komoly betétállományú és minimális devizakitettségű integrált takarékszövetkezetek ernyőbankjaként működik. Ezt alátámasztja, hogy a Takarékbank vezérigazgatója, Csicsáky Péter később az MTI-vel közölte: a hitelintézetnek nincs szüksége pótlólagos források igénybevételére.

Ismert: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléből elkülönített 600 milliárd forintos összegből 300 milliárdot a hitelintézetek tőkéjének felemelésére, 300 milliárdot pedig garanciavállalásra lehet felhasználni. Ez utóbbi tétel viszont – tőkeáttétel révén – akár 1500 milliárd forintra is növelhető.

A december vége óta hatályos jogszabály szerint az állam nevében eljárva a pénzügyminiszter akkor vállalhat garanciát az adott bank forrásbevonásához, ha azt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke és a jegybank elnöke együttesen javasolja, a kötelezettség alapja pedig csak hitelszerződés vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lehet.

A jogszabályban szereplő tőkeemelést kérheti maga a hitelintézet, de elrendelheti az állam is. Ez utóbbi például akkor következhet be, ha egy bank húsz munkanapon túl, a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben veszi igénybe a jegybank likviditási hitelét.

Ebben a pillanatban ugyanakkor csak az állami tőkejuttatás eszközével élhetnek a hitelintézetek, mert a garancia igénylésének részleteit tartalmazó végrehajtási rendelet elkészült ugyan, de még uniós jóváhagyásra vár.

Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtandó hitel ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert: Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTV-nek adott nyilatkozatában a transzparencia hiányát kifogásolta. Közölte: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját kölcsönnel segíti az állam. Egy ilyen tranzakció ugyanakkor nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltató külföldi telephelyű vagy sem. VG


Egyelőre csak az állami tőkejuttatást vehetik igénybe a hitelintézetek

Támogatás. Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel után újabb állami segítséget kaphat a hazai bankszektor, ugyanis már az állami tőkejuttatásról is megszülethet a megállapodás a kormány és egy piaci szereplő között. A várhatóan napokon belül elindítható tranzakció forrását a még decemberben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvény – közismertebb nevén „bankmentő csomag” – rendelkezéseiben szereplő, összesen 600 milliárd forint egy része biztosítaná.

A távirati iroda értesülései szerint a tőkejuttatásból az FHB Jelzálogbank részesülne először, ám ezt az információt egyik érintett sem erősítette meg.

Veres János pénzügyminiszter a múlt héten annyit árult el, hogy egy magyar tulajdonban lévő jelentkezővel tárgyalnak: ennek alapján pedig az FHB-n kívül csak a fejlesztési hitelintézetek jöhetnek szóba, illetve a Takarékbank. Utóbbi „befutását” viszont erősen megkérdőjelezi, hogy az igen komoly betétállományú és minimális devizakitettségű integrált takarékszövetkezetek ernyőbankjaként működik. Ezt alátámasztja, hogy a Takarékbank vezérigazgatója, Csicsáky Péter később az MTI-vel közölte: a hitelintézetnek nincs szüksége pótlólagos források igénybevételére.

Ismert: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléből elkülönített 600 milliárd forintos összegből 300 milliárdot a hitelintézetek tőkéjének felemelésére, 300 milliárdot pedig garanciavállalásra lehet felhasználni. Ez utóbbi tétel viszont – tőkeáttétel révén – akár 1500 milliárd forintra is növelhető.

A december vége óta hatályos jogszabály szerint az állam nevében eljárva a pénzügyminiszter akkor vállalhat garanciát az adott bank forrásbevonásához, ha azt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke és a jegybank elnöke együttesen javasolja, a kötelezettség alapja pedig csak hitelszerződés vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lehet.

A jogszabályban szereplő tőkeemelést kérheti maga a hitelintézet, de elrendelheti az állam is. Ez utóbbi például akkor következhet be, ha egy bank húsz munkanapon túl, a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben veszi igénybe a jegybank likviditási hitelét.

Ebben a pillanatban ugyanakkor csak az állami tőkejuttatás eszközével élhetnek a hitelintézetek, mert a garancia igénylésének részleteit tartalmazó végrehajtási rendelet elkészült ugyan, de még uniós jóváhagyásra vár.

Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtandó hitel ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert: Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTV-nek adott nyilatkozatában a transzparencia hiányát kifogásolta. Közölte: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját kölcsönnel segíti az állam. Egy ilyen tranzakció ugyanakkor nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltató külföldi telephelyű vagy sem. VG

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek