BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismét tartott a jegybank

A várakozásoknak megfelelően 9,5 százalékon tartotta az alaprátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, mégis a piacon borús képet festenek a hazai kamatpályáról. Mint azt az elemzők mondják, egyre szűkül a lehetőség a forintfelár idei csökkentésére, amit a pénzügyi stabilitás mellett ismét fenyegethet az adóátalakítás hatására felpörgő infláció is. A döntésre a forint szintén idegesen reagált: a hazai deviza árfolyama rövid időre benézett a 300 forintos szint fölé, majd délutánra a múlt heti záróárnál egy százalékkal gyengébben, 298 forinton stabilizálódott.

A Reuters konszenzusa nem várt kamatcsökkentést áprilisban, amivel már harmadik hónapja akad meg a magyar eszközök után megkövetelt kamatfelár mérséklődése. A döntéshozók szűk mezsgyén mozognak, más lehetőség nem is került szóba a tegnapi ülésen, mint a tartás. Simor András jegybankelnök szerint a hazai és a globális pénzpiacok rendkívül volatilisek maradtak, a gyenge forint pedig veszélyeztetheti az inflációs célt, de a középtávú inflációt az új kormányprogram nem módosítja – tette hozzá.

A mostani határidős kötésekből az olvasható ki, hogy a befektetők a következő három hónapban nem számítanak kamatesésre Magyarországon, még abban az esetben sem, ha az inflációt a jegybanki 3 százalékos cél alatt sikerül tartani. Az utóbbinak ugyanakkor jelentősen csökkent az esélye, év végére 7 százalékig is felpöröghet a pénzromlás üteme, ha az új kabinet életbe lépteti a forgalmi adóra vonatkozó tervezett módosításokat.

A hírügynökségnek nyilatkozó elemzők többsége az inflációs veszély újbóli megjelenését látja gátló tényezőnek a kamatvágásra, de mint mondják: a forint árfolyama is veszélyezteti a hazai gazdaság pénzügyi egyensúlyát, vagyis a januárban véget ért kamatvágások sorozatában tartós szünet állhat be.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja: megismétlődhet az a korábbi szerencsétlen eset, amikor tartósan begyűrűzik az infláció megugrása a gazdaság szereplőinek várakozásába, ugyanis ha a világgazdaság jövő év közepétől kilábal a válságból, sokkszerű áremelkedés kezdődhet el a piacokon. Ez esetben magas szinten ragadhat a magyar alapkamat, és tartósan szűk pályára kényszerülhet az MNB. Suppan szerint a forint árfolyamára kell figyelnie a jegybanknak, ugyanis abban az esetben nőhetne meg a kamatvágásra a mozgástér, ha hosszabb távon érzékelhető árfolyam-erősödés kezdődne, de erre alig van esély, kismértékű „csökkentgetéseket” viszont elképzelhetőnek tart az elemző.

Optimistább véleményt Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője fogalmazott meg, aki úgy véli: nyitott kérdés, hogy az MNB egyszeri hatásként tekinti az év második felében várható inflációmegugrást, vagy másodlagos hatásoktól tartva szigorításra kényszerül. A közgazdász szerint a jegybank szeretné elkerülni a kamatemelést, és a következő lépés továbbra is inkább a csökkentés, de ennek időzítése most rendkívül bizonytalan. Nyeste Orsolya szerint december végéig továbbra is egy legfeljebb 100 bázispontos vágásnak marad esélye. GT




Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.