Ismét tartott a jegybank
A várakozásoknak megfelelően 9,5 százalékon tartotta az alaprátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, mégis a piacon borús képet festenek a hazai kamatpályáról. Mint azt az elemzők mondják, egyre szűkül a lehetőség a forintfelár idei csökkentésére, amit a pénzügyi stabilitás mellett ismét fenyegethet az adóátalakítás hatására felpörgő infláció is. A döntésre a forint szintén idegesen reagált: a hazai deviza árfolyama rövid időre benézett a 300 forintos szint fölé, majd délutánra a múlt heti záróárnál egy százalékkal gyengébben, 298 forinton stabilizálódott.
A Reuters konszenzusa nem várt kamatcsökkentést áprilisban, amivel már harmadik hónapja akad meg a magyar eszközök után megkövetelt kamatfelár mérséklődése. A döntéshozók szűk mezsgyén mozognak, más lehetőség nem is került szóba a tegnapi ülésen, mint a tartás. Simor András jegybankelnök szerint a hazai és a globális pénzpiacok rendkívül volatilisek maradtak, a gyenge forint pedig veszélyeztetheti az inflációs célt, de a középtávú inflációt az új kormányprogram nem módosítja – tette hozzá.
A mostani határidős kötésekből az olvasható ki, hogy a befektetők a következő három hónapban nem számítanak kamatesésre Magyarországon, még abban az esetben sem, ha az inflációt a jegybanki 3 százalékos cél alatt sikerül tartani. Az utóbbinak ugyanakkor jelentősen csökkent az esélye, év végére 7 százalékig is felpöröghet a pénzromlás üteme, ha az új kabinet életbe lépteti a forgalmi adóra vonatkozó tervezett módosításokat.
A hírügynökségnek nyilatkozó elemzők többsége az inflációs veszély újbóli megjelenését látja gátló tényezőnek a kamatvágásra, de mint mondják: a forint árfolyama is veszélyezteti a hazai gazdaság pénzügyi egyensúlyát, vagyis a januárban véget ért kamatvágások sorozatában tartós szünet állhat be.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja: megismétlődhet az a korábbi szerencsétlen eset, amikor tartósan begyűrűzik az infláció megugrása a gazdaság szereplőinek várakozásába, ugyanis ha a világgazdaság jövő év közepétől kilábal a válságból, sokkszerű áremelkedés kezdődhet el a piacokon. Ez esetben magas szinten ragadhat a magyar alapkamat, és tartósan szűk pályára kényszerülhet az MNB. Suppan szerint a forint árfolyamára kell figyelnie a jegybanknak, ugyanis abban az esetben nőhetne meg a kamatvágásra a mozgástér, ha hosszabb távon érzékelhető árfolyam-erősödés kezdődne, de erre alig van esély, kismértékű „csökkentgetéseket” viszont elképzelhetőnek tart az elemző.
Optimistább véleményt Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője fogalmazott meg, aki úgy véli: nyitott kérdés, hogy az MNB egyszeri hatásként tekinti az év második felében várható inflációmegugrást, vagy másodlagos hatásoktól tartva szigorításra kényszerül. A közgazdász szerint a jegybank szeretné elkerülni a kamatemelést, és a következő lépés továbbra is inkább a csökkentés, de ennek időzítése most rendkívül bizonytalan. Nyeste Orsolya szerint december végéig továbbra is egy legfeljebb 100 bázispontos vágásnak marad esélye. GT
