Többféle recept egy válságra

Bár több ponton is egyértelmű a hasonlóság a magyarországi vállalatok gazdasági válságra adott válaszaiban, minden cég bevet egyedi elemeket is a helyzet sikeres kezelése érdekében – röviden ez derült ki a KPMG–BME Akadémiának a Világgazdaság szervezésében megrendezett tegnapi konferenciáján elhangzottakból.

A tavaly őszi fejleményeket minden, az eseményen részt vevő cégvezető sokkszerűnek értékelte a saját vállalata szempontjából. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt évek fejlődése alapján azt lehetett feltételezni, hogy a dinamikus hitelállomány-bővülés mellett a magyar hitel/GDP arány fokozatosan felzárkózik a fejlettebb országokéhoz, ám ezt az elképzelést felülírták a tavalyi fejlemények: bezárultak a tőkepiacok, illetve a régió devizái is gyengülni kezdtek, s a bankok piaci értéke szintén zuhant. Rövidebb távon a pénzügyi és hitelválság a Mol finanszírozási lehetőségeit is beszűkítette, ezenkívül a társaságot kellemetlenül érinti a Magyarországgal szemben megnyilvánuló országkockázat, és a deviza-, illetve árupiacok megnövekedett volatilitása szintén nehéz helyzetet teremtett – mondta a konferencián Benke Richárd, a társaság befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója.

A hirtelen jött krízishelyzetre reagálva viszont sok hasonló lépést tettek a hazai vállalatok: a konferencián részt vevő cégvezetők mindegyike beszámolt hatékonyságnövelő lépésekről, ezek többüknél a létszám csökkentésével is együtt jártak. A hitelintézetek mindegyike jelentősen csökkentette emellett hitelezési aktivitását, és a svájcifrank-alapú kölcsönök gyakorlatilag eltűntek a piacról. (Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója utalt rá: ők voltak az elsők, akik felfügesztették a frankalapú kölcsönök nyújtását, és jól jellemzi a helyzetet, hogy akkor még óriási felzúdulással fogadta a lépést a piac.) Az eredmény „itthon tartása” szintén jellemzővé vált a hazai hitelintézeteknél: Surányi György, a CIB Bank elnöke utalt rá, hogy – csakúgy, mint az elmúlt években – most sem viszik ki a profitot.

Teljesen egységes válságkezelési modellről nem lehet beszélni, még úgy sem, hogy az előadók között a banki vezetők voltak túlsúlyban. Az OTP Bank szempontjából például szerencsés lépésnek bizonyult a Garancia Biztosító értékesítése, az ING Bank pedig a fiókteleppé válás révén tudta mérsékelni a költségeit. A Mol pedig – a finanszírozás kézben tartása érdekében – igyekszik együttműködni például az EIB-bel és az EBRD-vel, nagy szindikátusi hitelek felvétele helyett pedig regionális szereplőktől igyekszik majd tőkét szerezni, ha szükség lesz rá.

A cégvezetők abban is egyetértettek, hogy a kezdeti sokkon már mindenképp túljutottak, és arra kell törekedniük, hogy minél felkészültebben érje őket a válság vége. A jövőről alkotott képet ugyanakkor több vélemény is árnyalta: Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős igazgatója szerint például több külföldi bankház is megválna régiós érdekeltségétől, ha találna azokra vevőt, és több nyugati bankház is kivonulhat innen a következő években. Ami pedig a makrokilátásokat illeti: Surányi György szerint a jelenlegi nem csupán egy normális ciklikus recesszió, hanem a gazdasági növekedést az exportra és a külföldi befektetésekre alapozó modell válsága a kelet-közép-európai régióban. VG

Az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója

„A válságnak nagyon sok fejezete volt, amelyre más-más módon kellett reagálni: a sokk bekövetkeztekor az alapvető feladatnak a szolvencia, a likviditás fenntartását tekintettük. Mára a likviditással nincs gond, de természetesen a pénz ára teljesen más, és a kockázati költség is jelentősen megnövekedett. Az ügyfélkörön belül a kis- és középvállalkozások helyzete okoz igazán problémát: náluk egy csődhullámnak vagyunk tanúi, amely várhatóan ősszel tetőzik.”

Salgó István

Az ING Bank Zrt. vezérigazgatója

„A magyarországi ING Bank helyzete speciális, hiszen kizárólag nagyvállalati ügyfelekre koncentráló szereplőről van szó. Nálunk likviditási problémák nem jelentkeztek, de partnerkockázati kérdések előtérbe kerültek. Számunkra jól jött a fiókteleppé válás: a bank kockázati besorolása javult, és emelkedett a költséghatékonyság is. Jelenleg az új pozícióink építése zajlik, hiszen bízunk abban, hogy ahogy minden válság, ez is véget ér egyszer.”

Wolf László

Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese

„Ebben az évben megáll az OTP Bank nyereségnövekedése, ám változatlanul tartható a 2009-re előirányzott, 150 milliárdos csoportszintű adózott profitra vonatkozó cél. Az OTP piaci értéke emellett rendkívül alacsony szintre süllyedt, hiszen mindössze 1,7-szerese az adózott eredménynek. A magyar befektetők bizalma ugyanakkor megnőtt az OTP iránt. A csoport tőkehelyzete stabil, a nemzetközi, IFRS szerint számolt tőkemegfelelési mutató 15 százalék fölötti.”

Benke Richárd

A Mol Nyrt. befektetői kapcsolatok igazgatója

„A Mol fő üzletágai közül a finomítás és a vegyipar sínyli meg leginkább a válságot, azonban itt is inkább a profit visszaesésében nyilvánulnak meg a negatív hatások, a termékek iránti kereslet visszafogottan csökkent. A cégnek 2010 októberében jár le először nagyobb összegű hitele, addigra a finanszírozási környezet is sokat javulhat, de ha ez nem történik meg, akkor sem lesz nehéz a jelenleg mintegy 500-600 millió euró törlesztése.”

Az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója

„A válságnak nagyon sok fejezete volt, amelyre más-más módon kellett reagálni: a sokk bekövetkeztekor az alapvető feladatnak a szolvencia, a likviditás fenntartását tekintettük. Mára a likviditással nincs gond, de természetesen a pénz ára teljesen más, és a kockázati költség is jelentősen megnövekedett. Az ügyfélkörön belül a kis- és középvállalkozások helyzete okoz igazán problémát: náluk egy csődhullámnak vagyunk tanúi, amely várhatóan ősszel tetőzik.”

Salgó István

Az ING Bank Zrt. vezérigazgatója

„A magyarországi ING Bank helyzete speciális, hiszen kizárólag nagyvállalati ügyfelekre koncentráló szereplőről van szó. Nálunk likviditási problémák nem jelentkeztek, de partnerkockázati kérdések előtérbe kerültek. Számunkra jól jött a fiókteleppé válás: a bank kockázati besorolása javult, és emelkedett a költséghatékonyság is. Jelenleg az új pozícióink építése zajlik, hiszen bízunk abban, hogy ahogy minden válság, ez is véget ér egyszer.”

Wolf László

Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese

„Ebben az évben megáll az OTP Bank nyereségnövekedése, ám változatlanul tartható a 2009-re előirányzott, 150 milliárdos csoportszintű adózott profitra vonatkozó cél. Az OTP piaci értéke emellett rendkívül alacsony szintre süllyedt, hiszen mindössze 1,7-szerese az adózott eredménynek. A magyar befektetők bizalma ugyanakkor megnőtt az OTP iránt. A csoport tőkehelyzete stabil, a nemzetközi, IFRS szerint számolt tőkemegfelelési mutató 15 százalék fölötti.”

Benke Richárd

A Mol Nyrt. befektetői kapcsolatok igazgatója

„A Mol fő üzletágai közül a finomítás és a vegyipar sínyli meg leginkább a válságot, azonban itt is inkább a profit visszaesésében nyilvánulnak meg a negatív hatások, a termékek iránti kereslet visszafogottan csökkent. A cégnek 2010 októberében jár le először nagyobb összegű hitele, addigra a finanszírozási környezet is sokat javulhat, de ha ez nem történik meg, akkor sem lesz nehéz a jelenleg mintegy 500-600 millió euró törlesztése.”-->