Újabb fordulat a Budapest-Belgrád vasútvonalon, megszólalt Lázár János minisztériuma: sokkal olcsóbban akarja adni a jegyeket a MÁV, mint a szerbek – itt van a pontos összeg

Az elmúlt napokban felpörögtek az események a Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatban. A tervek és a legreálisabb forgatókönyv szerint február 27-én 0:00 órakor megszűnik a vágányzár, és megindul a teherforgalom, kezdetben legfeljebb 100 kilométer per órás sebességgel. A teherjáratok üzemeltetési és biztonsági tapasztalatokat szolgáltatnak a várhatóan március 15-én induló személyforgalomhoz.

Az szintén biztos, hogy mindegyik járat Budapest-Keleti pályaudvarról indul, és oda érkezik meg. Mire elindul a vonatközlekedés, a Keleti pályaudvar kész lesz a szerelvények fogadására.

Ilyen jegyárakra érdemes számítani a Budapest–Belgrád vasútvonalon

Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogy milyen összegből lehet majd eljutni a magyar fővárosból Belgrádba. Ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban több verzió is felmerült.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója pénteken Kiskunhalason tartott tájékoztatót a vonallal érintett települések polgármestereinek, ahol részletes tájékoztatást adott nekik a Budapest–Belgrád vasútvonalon közlekedő Budapest–Kelebia viszonylat járatairól. A találkozóról terjedelmes Facebook-bejegyzésben számolt be Font Sándor országgyűlési képviselő. Ebben közzétette a MÁV-vezér prezentációjának legfontosabb diáit, és az egyiken 26 eurós ár szerepel a Budapest és Belgrád közötti viszonylatra.

Aleksandra Sofronijevic, Szerbia építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési minisztere a szerb RTS-nek nyilatkozva elmondta, hogy tíz nappal ezelőtt Budapestre látogatott, ahol a magyar delegációval tárgyalt a szerb fél kötelezettségeiről a vonal átadása előtt, és hozzátette, hogy mindenben megállapodtak.

„Hátravan még az is, hogy a magyarok tanúsítsák a mi szerb Soko vonatainkat Magyarországon, ezt követi a mozdonyvezetők és a személyzet kiképzése. Remélem, és hiszem is, hogy a magyar kollégák teljesítik, amit ígértek: így már márciusban 32 eurónak megfelelő dinárért utazhatunk Belgrádból Budapestre, és három óra tizenöt perc alatt érhetünk át egyik fővárosból a másikba” – tette hozzá a miniszter.

Az ellentmondást a Világgazdaságnak küldött levelében tisztázta az Építési és Közlekedési Minisztérium.

„A magyar fél olcsóbb, 25 euró körüli díjszabásra tett javaslatot az egyelőre kicsit magasabb árszint mellett érvelő szerb társvasútnak. A menetrend, illetve a BuBe-díjtermék árának véglegesítése ugyanakkor még nem történt meg, arra a személyforgalom – március közepére tervezett – indulásából visszaszámolt közzétételi előírásoknak megfelelően kerül majd sor” – írta válaszában a szaktárca.

Vagyis végleges árat még nem tudhatunk, arról még egyeztetnek a felek. Egyes hírek szerint az is állhat amögött, hogy a szerbek drágábban adnák a vonatjegyeket, hogy az általuk megvásárolt új Soko vonatok árát szeretnék kitermelni.

A belföldi vonatközlekedésnek is kulcseleme a vonal

Bár a Budapest–Belgrád vasútvonal kapcsán a legfontosabb, hogy összeköti a két fővárost gyors és átszállás nélküli vonatjáratokkal, a vonal jelentősége a belföldi közlekedés kapcsán sem elhanyagolható. A vonalon nemzetközi vonatok, gyorsvonatok, személyvonatok és elővárosi vonatok egyaránt közlekednek. Az első három típus kétóránként, az elővárosi járatok pedig óránként közlekednek majd a tervek szerint.

A már említett prezentációban látszik a megállási rend is:

• A nemzetközi vonatok belföldön csak Kiskunhalason, valamint a határnál állnak meg.
• A személyvonatok minden megállóhelyen megállnak.
• A gyorsvonatok Kiskunhalas, Soltvadkert, Kiskőrös, Szabadszállás és Kunszentmiklós állomáson állnak meg. Kunszentmiklós és Budapest között minden megállóhelyen megállnak, az elővárosi rendszer kiszolgálása érdekében.