Elemzők szerint nem sokáig marad ilyen erős a forint!

 Az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint azonban ezek a várakozások eltúlzottak. Kétségtelen, hogy a mélyrepülés üteme az egyes országok gazdasági teljesítményében sokat lassult az elmúlt hónapokban, azonban nem szabad abba a hibába esni, hogy kizárólag a GDP növekedési, vagy utóbbi időben inkább csökkenési adatokat vesszük figyelembe.

A reálgazdaságban lejátszódó folyamatok közül ugyanis számos
mutató a válság során még a mostaninál is kedvezőtlenebbül alakulhat a következı idıszakban. Ezek közé sorolandó a munkanélküliség, amely csúcspontját 2010 közepe felé érheti el. Ezen indikátor jelentősége, hogy az állástalanok számának növekedésével együtt a belső, fogyasztói kereslet is megcsappan, amely pedig több fogyasztásra építő társadalom esetében akadályozza a gyors kilábalást.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa várakozásaink szerint a következı három hónapban szinten tarthatja az irányadó jegybanki alapkamatot. Ezen várakozásunkat arra alapozzuk, hogy túlsúlyban vannak a forint gyengülésére ható negatív tényezık. A részvénypiacokon a harmadik negyedévben várhatóan komolyabb korrekció zajlik majd le, melynek nyomán a befektetık a biztosabb befektetési formák felé mozdulhatnak el. Ez kényszerően a fejlődő piaci, köztük a magyar
piaci eszközök eladásával, így a forint, a magyar államkötvény-, illetve részvényportfolió eladásával jár.

További veszélyforrás az instabil belpolitikai helyzet, amit a 2010. évi magyar költségvetés elfogadása körüli bizonytalanságok is erősítenek, ráadásul az országgyőlési választások közeledtével a kormánypártok a népszerűség érdekében általában hajlamosak engedni a gyeplın. A központi költségvetés finanszírozásához elengedhetetlen a kiadások további csökkentése, egy racionális költségvetés kialakítása. Kérdéses tehát, hogy ilyen légkörben is megmarad-e a kormány támogatottsága, vagy előrehozott választásokkal kell számolni, amely önmagában a forint gyengülését okozhatja, ami pedig ellehetetleníti a további kamatcsökkentést.

Az alapkamat csökkentése ellen szól továbbá az emelkedő inflációs pálya, melyet a kormány adóváltoztatási tervei generálnak. A növekvő fogyasztói árindex veszélyezteti a jegybank középtávú inflációs célkitűzésének elérését, ami szintén nem segíti a kamatcsökkentési várakozásokat.

A magyar fizetıeszköz kisebb meglepetésre, a régiós devizákat túlszárnyalva tudott erősödni a második negyedév végén. Ugyanakkor a fejlődő piacok megítélése körül újra sűrűsödnek a sötét felhők (élen a lett helyzettel). Bár a magyar fizetőeszköz erősödésének lendülete még átnyúlhat a harmadik negyedév elejére, azonban az egész 3. negyedév átlagát figyelembe véve inkább a jelenleginél magasabb euró árfolyamra számíthatunk. Bármely fejlődő piaci ország körüli bizonytalanság pedig újra veszélyeztetheti a forintot is. Az általános piaci hangulatromlással
egyetemben tehát a forint esetében a 275 – 300 közötti sávot várható reálisan a 3. negyedévben.