Forinthitel: itt a záróra
Pénzügyek. Akinek hiánytalanul megvan a hiteligényléshez szükséges dokumentációja, ma még utoljára beadhatja a támogatott forintalapú lakáshitelre vonatkozó kérelmét valamelyik bankba: holnaptól ugyanis búcsúzik a támogatott lakáskölcsön. Igaz, októberben visszatér, de jóval szigorúbb feltételekkel.
Ahogy a korábbi szigorítások tapasztalatai alapján már megszokhatták a bankok, az ügyfelek érdeklődése ismét megélénkült a konstrukció iránt. Ebben egyébként az Erste Bank szakértői szerint a szezonalitás is szerepet játszott: a kamattámogatott kölcsönök ugyanis jellemzően új lakás vásárlása mellett építésre is igényelhetők, az építkezések nagy része pedig tavasszal kezdődik. Növelte a forinthitelek kedveltségét – mutattak rá az UniCredit Banknál –, hogy el lehetett általuk kerülni az elmúlt hónapokban gyakran rémisztővé vált árfolyamkockázatot, ráadásul a hiteltípust akár öt- vagy tízéves kamatperiódussal is igénybe lehetett venni, ami még kiszámíthatóbbá tette a konstrukciókat. Sokan azonban hiába pályáztak a kölcsönre, nem feleltek meg a szigorú feltételeknek. Az MKB Bank beszámolója szerint például hiába fokozódott az érdeklődés a hiteltípus iránt, a megkötött szerződések tekintetében nem volt jelentős változás.
A forintalapú lakáshitel-állomány a támogatott kölcsönök 2001-es bevezetése után kezdett rohamosan gyarapodni: fénykorában, 2003 nyarán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint havonta 80-90 milliárd forintnyit is folyósítottak belőle a bankok. Az igénybevétel feltételeinek folyamatos szigorításával és a devizaalapú hitelek elterjedésével viszont gyorsan csökkent a népszerűsége, az utóbbi két évben már többnyire havonta 10 milliárd forint alatt maradt a folyósított mennyiség. Ennek megfelelően a forintalapú lakáshitel-állomány is csökkenni kezdett: a MNB statisztikái szerint ezek összege 2005 végén tetőzött, 1810,7 milliárd forinton, az idén áprilisban már csak 1517,6 milliárdot tett ki.
Ez a trend a bankok szerint várhatóan a következő hónapokban is folytatódik, annak ellenére, hogy a devizahitelezésen nagy a nyomás. „A lakosság döntő többségének nem lesz más választása, mint felvenni a devizahiteleket, az eddig ismertté vált tervezetek szerint ugyanis az új támogatási rendszer csak nagyon szűk körben lesz elérhető, érdemi hatása nem lesz a hitelezésre” – állítja az Erste. A bank szakértője megjegyezte, az elmúlt években a gazdasági válság kirobbanásáig folyamatosan nőtt a deviza- és csökkent a támogatott hitelek aránya, a lakosság ugyanis a rövid távon kedvezőbb kamatok és törlesztőrészletek alapján döntötte el, milyen hitelt vesz fel. Csak az elmúlt fél év nevezhető különlegesnek, amikor többen keresték a forinthiteleket, de igazi átállás nem következett be: jelenleg is többen vesznek fel devizahitelt, mint támogatott forintkölcsönt. VG
Drasztikus szigorítás jön
Októbertől a támogatott lakáskölcsönt csak 35 év alatti vagy minimum két gyermek esetén 45 év alatti személyek vehetik majd igénybe új lakás vásárlásához, ha nincs ingatlan a tulajdonukban, sőt lakáslízingjük vagy önkormányzati bérlakásuk sincs.A bankok maximum az állampapírhozam 110 százaléka plusz 3 százalékpontos kamattal folyósíthatják a kölcsönt, ebből persze le kell vonni a támogatás mértékét. Ez a gyerekek számától függően az állampapírhozam 50-70 százaléka lehet.
A bankok maximum az állampapírhozam 110 százaléka plusz 3 százalékpontos kamattal folyósíthatják a kölcsönt, ebből persze le kell vonni a támogatás mértékét. Ez a gyerekek számától függően az állampapírhozam 50-70 százaléka lehet.-->
