Orbán Viktor nem véletlenül beszélt az 50 forintos krumpliról, ami hirtelen 300 lesz – óriási a nyomás a gazdákon, de a kormány lépett

A miniszterelnök hétfőn Csongrád-Csanád vármegyében járt, Mórahalmon és Mártélyon folytatott tárgyalásokat polgármesterekkel, az országgyűlési képviselővel, valamint helyi gazdákkal és vállalkozókkal, emellett aktivistafórumot is tartott. A látogatáson a kampány mellett országos és nemzetközi kérdésekről is beszélt a Délmagyarnak.

A helyi gazdákkal folytatott egyeztetéseken a vízgazdálkodás és a terményértékesítés igazságosabbá tétele került előtérbe.

Orbán Viktor: a multikkal küzdeni nem könnyű

A miniszterelnök elmondta, hogy egy kiló krumpliért a gazdák kapnak 50 forintot, majd a multi kiskereskedelmi lánc kirakja 300 forintért ugyanazt.

„Igazságosabb állapotokat kell teremtenünk a termelők és a kereskedők között.”

– mondta ennek kapcsán a kormányfő, hozzátéve, hogy a kormány számára fontos a gazdák munkája, emiatt igyekszik megvédeni az érdekeiket és a megélhetésüket.

Az érdekvédelem fontos eszköze a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény, melyet az elmúlt években többször módosított, aktualizált a kormány. A szabályozás főként a nagy vevői erőfölényből fakadó gyakorlatokat próbálja korlátozni, így többek között az egyoldalú, beszállítóra terhelt kockázatokat vagy az átláthatatlan díjakat, rejtett költségeket.

Szintén a helyi gazdálkodók érdekeit védi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, amelynek értelmében a földszerzés alapvetően meghatározott körre nyílik meg, és a gyakorlatban a helyben gazdálkodók pozícióját erősítheti a nagy tőkeerejű, betelepülő szereplőkkel szemben.

Az elmúlt évek legfontosabb lépései

A tavalyi év elején, vagyis 2025. január elsején új jogszabályok léptek életbe, amelyek célja a gazdálkodók és kisgazdaságok pozíciójának megerősítése a felvásárlókkal szemben. A szabályozásoknak köszönhetően a termelők gyorsabban hozzájuthatnak árujuk ellenértékéhez, és szigorúbb szankciók sújtják a késedelemmel fizető felhasználókat. A kifizetésének 30 napos határidő megszegése közigazgatási bírságot von maga után. Amennyiben egy felvásárló többször is megszegi ezt a szabályt, akár a tevékenységétől is eltilthatják. A szabályozás célja a termelők gazdasági biztonságának növelése, valamint az átláthatóbb felvásárlási folyamatok megteremtése.

Az egyik leginkább látványos elem az árrésstop bevezetése volt. Bár a korábbi eszközhöz, az árstophoz hasonlóan a cél itt is az infláció letörése volt, a beszállítók, vagyis a gazdák szemszögégből ez egy jóval kedvezőbb konstrukció. Az árrésstop esetében ugyanis nem az árat, hanem a beszerzési áron lévő haszonkulcsot maximálta a kormány. A lépés tehát nem okozott direktben bevételkiesést a gazdáknak.

Nem volt könnyű évük a gazdáknak 2025-ben, a szaktárca támogatására ugyanakkor az idén is számíthatnak

A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki január elején az agrárminiszter. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte, hogy Magyarországon Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében.

Nagy István kiemelte, hogy a 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.

„Különösen most, amikor az Európai Bizottság a jól működő agrártámogatási rendszert igyekszik felszámolni, megszüntetve a kétpilléres közös agrárpolitikát” – fogalmazott Nagy István, hozzátéve: a brüsszeli döntéshozók nagypolitikai célok mentén terveznek, semmibe véve a gazdák érdekeit és a fogyasztók biztonságát. Hangsúlyozta, hogy Magyarország 2026-ban is kiáll a magyar gazdákért és a családokért.

A kormány még január végén jelentette be, hogy rendkívüli támogatásban részesülhetnek a tavaly tavasszal fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők, miután az agrártárca elérte az Európai Bizottságnál, hogy 10,8 millió euró, azaz 4,2 milliárd forintnyi forrás juthasson az érintetteknek. A támogatási kérelmeket 2026. január 23. és 2026. február 10. között lehet benyújtani elektronikusan. Hogy minél több termelő élhessen a lehetőséggel, a támogatás a kárenyhítő juttatáson felül igényelhető, így az előlegben már részesült gazdálkodóknak is jár.

Kemény tél, bizonytalan piacok, vitatott EU-tervek: nehéz év előtt a magyar agrárium

„Van esély arra, hogy az agrárium egy olyan évet kezdjen, amilyenre az elmúlt időszakban nem volt példa: kiszámíthatót, nyugodtat, piaccal rendelkezőt” – hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A kedvező téli időjárás, a károkozók pusztulása és a szőlőbetegségek elleni jobb védekezési esélyek reményt adnak a termelőknek, ugyanakkor a tej- és sertéspiac válsága, az uniós túltermelés, valamint a Brüsszelben készülő agrárpolitikai döntések is számos kockázatot hordoznak. A gazdák szerint az idei év legnagyobb tétje az, hogy a megtermelt javak valóban vevőre találjanak, Európában és azon túl is – fejtette ki a NAK elnöke.

A kamarai vezető ezzel a Mercosur-megállapodásra célzott. A magyar kormány álláspontja az, hogy az Európai Bizottság döntései ellehetetlenítik a magyar gazdákat, és általánosságban véve az európai gazdákat is. Nagy István ennek kapcsán többször is hangsúlyozta, hogy nem lehet tétlenül nézni, hogy meggondolatlan szabadkereskedelmi megállapodások – köztük az Ukrajnával és a dél-amerikai Mercosur-országokkal tervezett egyezmény – tovább rontsák az európai mezőgazdaság helyzetét.