Gondok a PSZÁF-nál – Mi nem tetszik a kormánynak?
A dokumentum több ponton is rávilágít arra, hogy a PSZÁF túl lassan reagált bizonyos piaci jelenségekre: így például régóta utalnak jelek az ingatlanfejlesztési projektek, a kkv- és vállalati hitelezés kockázatainak növekedésére, a felügyelet a válság előtt mégsem tett semmit annak érdekében, hogy a bankok a túlzott kockázatvállalást megelőzzék.
Hasonló a helyzet a devizahiteleknél, amelyeknél bár a PSZÁF felhívta a figyelmet a kockázatokra, konkrétan nem tett semmit, s nem is lépett fel a bankokkal szemben. (Jelentős szakmai hibaként értékeli emellett a dokumentum, hogy pont 2007-ben – amikor már látszott, hogy a devizaalapú jelzálog-hitelezés a túlzott kockázatviselés irányába megy – hirdette meg a PSZÁF, hogy csak akkor megy helyszíni vizsgálatra, ha „nyilvánvalóan baj van”.)
A felügyelet ráadásul a későn megtett lépésekkel – például a nagyobb tőkeképzési kötelezettség júniusi előírásával az 51 százalékot meghaladó mértékben eladósodott hitelfelvevők után – mélyíti a válságot, ahelyett, hogy enyhítené, vagyis a meglévő problémánál is nagyobbat generál.
