Magyarország eddig 11,3 milliárd euró hitelt hívott le a Nemzetközi Valutaalap és az által megajánlott keretből, további 1,4 milliárd az IMF-től napokon belül megérkezik. Ebből 8 milliárd eurót használtunk fel. A finanszírozási csomag nagyban hozzájárult a jegybank devizatartalékainak emelkedéséhez - közölte a pénzügyminiszter. A felhasznált 8 milliárd euróból az államadósság refinanszírozására, azaz a lejáró állampapírok kifizetésére, illetve visszavásárlására 6,5 milliárd eurót kellett fordítani, a többi a bankrendszer stabilitását segíti - tette hozzá.
Oszkó Péter a banki tőke- és hiteljuttatáson belül említette a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) feltőkésítését, az OTP-nek, az FHB-nak és a Magyar Fejlesztési Banknak nyújtott hitelt, amit a későbbiekben természetesen visszakap a költségvetés.
A lehívott hitelek növelték a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékait, amelynek összege május végén már meghaladta a 26,6 milliárd eurót, szemben a szeptember végi 17,4 milliárd euróval.
Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a nyugodt üzletmenet érdekében mekkora tartalékkal szükséges átadni a kormányzást, a pénzügyminiszter nem említett konkrét összeget, elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy Magyarország az államadósság terén ismét visszatérhessen a piaci finanszírozásra.
Oszkó Péter rögzítette, hogy ha a válságkezelő kormány végrehajtja programját - amelynek egyik legfontosabb eleme a 2010. évi adótörvények jövő heti elfogadása -, akkor felgyorsulhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. Ennek feltételeit már hónapok óta készíti elő az Államadósság Kezelő Központ azzal, hogy a diszkont kincstárjegyek esetében a kibocsátásnál már visszaállította a szokásos mennyiséget, az államkötvény piacot pedig fokozatosan építi visszavásárlásokkal, valamint kis mennyiségű, de rendszeres aukciókkal.
A külföldi kötvénykibocsátást előkészítő külföldi roadshow júliusban indul Frankfurtban, s folyatódik több európai nagyvárosban, Párizsban, Londonban. Majd a nyár közepén a tengerentúlon - tette hozzá.
"Ez a roadshow alkalmat ad arra, hogy bemutassuk azt a magyar válságkezelési módszert, amely a nemzetközi válságkezelésben unikumnak számít, hiszen nem előre menekülünk az adósságot növelve, éppen ellenkezőleg, őrizzük az alacsony hiányt, most lépjük meg azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyekre mások majd a válság után kényszerülnek" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Véleménye szerint a magyar válságkezelési modell azt sugallhatja a külföldi befektetőknek, hogy Magyarország finanszírozása egyre alacsonyabb kockázat mellett valósulhat meg, amit a magyar államadósság kockázatát mutató CDS felár is jelez.
A bizonytalansági tényezőt az jelentheti, hogy miként alakul a befektetők kockázatvállalási hajlandósága a világban, globális méretekben. Ha e téren is kedvezőek a folyamatok, akkor Magyarország egyre nagyobb mennyiséggel jelentkezhet a hagyományos állampapír piacon és visszatérhet a külföldi kötvénypiacra - magyarázta Oszkó Péter.
