BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Szárnyalt a forint és a BUX: A magyarok nyerték ezt a negyedévet

Történetének legjobb negyedévét zárhatja június 30-án a forint az euróval szemben. Március 31-e óta, a múlt hét utolsó kereskedési napjáig ugyanis több mint 10 százalékkal értékelődött fel az uniós fizetőeszközhöz képest, és jócskán lepipálta ezzel a két másik, az euró-övezethez még nem csatlakozott visegrádi ország devizájának teljesítményét. Sőt a részvénypiacon is kimagasló a BUX index teljesítménye a másik két, régiós ország benchmark részvénypiaci mutatójához viszonyítva. Vajon miért?

Feltehetőleg a legtöbb hazai devizahiteles emlékében még mindig élénken élnek az idei tavasz első hetének piaci eseményei, hiszen az euró árfolyama március 5-én történelmi csúcson, 316,41 forinton zárta a kereskedést.

A helyzet a forint szempontjából március végéig sem javult sokat, bár a hónap közepén a kurzus a 295 egységes váltási szint alá is benézett, 31-én mégis 308 forint felett váltották a bankközi devizapiacon az eurót. Azóta azonban nagyot fordult a világ, június 26-án a kereskedés végén mindössze 276,8 forintot ért az uniós fizetőeszköz.

Amennyiben nem történik katasztrófa a júniusból hátralévő két kereskedési nap alatt, akkor több mint 10 százalékkal értékelődhet fel a magyar deviza egyetlen negyedév alatt az euróhoz képest, erre pedig a pénznem 1999-es debütálása óta nem volt még példa. Ráadásul a forint szárnyalását sem a lengyel zloty, sem a cseh korona nem bírta követni. Előbbi ugyanis 2,3, utóbbi pedig 5,39 százalékkal drágult csupán az euróhoz képest ugyanebben az időszakban. És nem csupán a hazai deviza, hanem a legfontosabb magyar tőzsdeindex is alaposan lekörözte a két, régiós társát.

Míg a BUX index a múlt pénteken 39,47 százalékkal magasabb szinten zárt, mint március utolsó kereskedési napján, addig a cseh PX 19,3, a lengyel WIG20 pedig 23,05 százalékos emelkedést produkált ugyanebben az időszakban – önmagában szintén irigylésre méltó teljesítmény, de a BUX szárnyalásánál jóval gyengébb. A magyar deviza, és benchmark részvényindex átlagon felüli szárnyalását az elemzők a régiós országok költségvetési hiányainak alakulásával magyarázzák. A Citigroup londoni elemzője szerint a külföldi befektetők szemével nézve Magyarország egy olyan állam, amely megbirkózik a költségvetési hiány lefaragásával, miközben mély recesszióba süllyedt a gazdasága. Ezzel szemben például Lengyelországban, ahol most kezd csak igazán elszabadulni a deficit, a gazdasági növekedés fellendülésének egyelőre szintén nincs nyoma még. A statisztikai adatok alátámasztják a Citi elemzőjének véleményét. Lengyelországban például a költségvetés által május végéig felhalmozott hiány 16,4 milliárd zlotyra rúgott, ami az egész évre előirányzottnak a 90,2 százaléka.

Továbbá jócskán meghaladja a 2008 első öt hónapjában felhalmozott hiány volumenét is, ami akkor a 2 milliárd zloty-t sem érte el. Csehországban sem sokkal kedvezőbb a helyzet tavaly május végén 38,3 milliárd koronás hiány mellett kormányozták az országot a cseh honatyák, idén ennek csaknem a kétszerese, 71,4 milliárd volt a deficit. Sőt május elején a cseh pénzügyminisztériumnál úgy nyilatkoztak: remélik, hogy az idén nem lépi át a 150 milliárd koronás határt a költségvetési hiány. Ugyanakkor Magyarországon az előző év első öt hónapjában 424,8 milliárd forintos költségvetési deficit keletkezett.

Idén valamivel magasabb volt ugyan – 568,7 milliárd forint – a kiadási többlet május végéig, de a növekedés arányát tekintve ez össze sem hasonlítható a cseh vagy a lengyel makro mutató változásával. Ahogy a forint erősödése, és a BUX szárnyalása sem, a két másik ország devizájának, illetve benchmark tőzsdeindexének teljesítményével.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek