Feltehetőleg a legtöbb hazai devizahiteles emlékében még mindig élénken élnek az idei tavasz első hetének piaci eseményei, hiszen az euró árfolyama március 5-én történelmi csúcson, 316,41 forinton zárta a kereskedést.
A helyzet a forint szempontjából március végéig sem javult sokat, bár a hónap közepén a kurzus a 295 egységes váltási szint alá is benézett, 31-én mégis 308 forint felett váltották a bankközi devizapiacon az eurót. Azóta azonban nagyot fordult a világ, június 26-án a kereskedés végén mindössze 276,8 forintot ért az uniós fizetőeszköz.
Amennyiben nem történik katasztrófa a júniusból hátralévő két kereskedési nap alatt, akkor több mint 10 százalékkal értékelődhet fel a magyar deviza egyetlen negyedév alatt az euróhoz képest, erre pedig a pénznem 1999-es debütálása óta nem volt még példa. Ráadásul a forint szárnyalását sem a lengyel zloty, sem a cseh korona nem bírta követni. Előbbi ugyanis 2,3, utóbbi pedig 5,39 százalékkal drágult csupán az euróhoz képest ugyanebben az időszakban. És nem csupán a hazai deviza, hanem a legfontosabb magyar tőzsdeindex is alaposan lekörözte a két, régiós társát.
Míg a BUX index a múlt pénteken 39,47 százalékkal magasabb szinten zárt, mint március utolsó kereskedési napján, addig a cseh PX 19,3, a lengyel WIG20 pedig 23,05 százalékos emelkedést produkált ugyanebben az időszakban – önmagában szintén irigylésre méltó teljesítmény, de a BUX szárnyalásánál jóval gyengébb. A magyar deviza, és benchmark részvényindex átlagon felüli szárnyalását az elemzők a régiós országok költségvetési hiányainak alakulásával magyarázzák. A Citigroup londoni elemzője szerint a külföldi befektetők szemével nézve Magyarország egy olyan állam, amely megbirkózik a költségvetési hiány lefaragásával, miközben mély recesszióba süllyedt a gazdasága. Ezzel szemben például Lengyelországban, ahol most kezd csak igazán elszabadulni a deficit, a fellendülésének egyelőre szintén nincs nyoma még. A statisztikai adatok alátámasztják a Citi elemzőjének véleményét. Lengyelországban például a költségvetés által május végéig felhalmozott hiány 16,4 milliárd zlotyra rúgott, ami az egész évre előirányzottnak a 90,2 százaléka.
Továbbá jócskán meghaladja a 2008 első öt hónapjában felhalmozott hiány volumenét is, ami akkor a 2 milliárd zloty-t sem érte el. Csehországban sem sokkal kedvezőbb a helyzet tavaly május végén 38,3 milliárd koronás hiány mellett kormányozták az országot a cseh honatyák, idén ennek csaknem a kétszerese, 71,4 milliárd volt a deficit. Sőt május elején a cseh pénzügyminisztériumnál úgy nyilatkoztak: remélik, hogy az idén nem lépi át a 150 milliárd koronás határt a költségvetési hiány. Ugyanakkor Magyarországon az előző év első öt hónapjában 424,8 milliárd forintos költségvetési deficit keletkezett.
Idén valamivel magasabb volt ugyan – 568,7 milliárd forint – a kiadási többlet május végéig, de a növekedés arányát tekintve ez össze sem hasonlítható a cseh vagy a lengyel makro mutató változásával. Ahogy a forint erősödése, és a BUX szárnyalása sem, a két másik ország devizájának, illetve benchmark tőzsdeindexének teljesítményével.
