A Reuters a héten publikált elemzői felmérése szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn 50 bázisponttal 8,0 százalékra csökkenti a jelenlegi 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Több elemző azonban azt sem zárja ki, hogy a tanács tagjai ismét 100 bázispontos csökkentéssel lepik meg a piacot, miután a legutóbbi inflációs adatok a jegybanki prognózisoknál kedvezőbbek voltak. 12 havi összehasonlításban 5,1 százalékkal emelkedtek az előző hónapban, míg a REuters elemzőinek várakozása 6,1 százalék volt.
A kedvezőbb adatok okai között van, hogy a vezetékes gáz és a villamos energia terén az 5 százalékpontos áfakulcsemelés csak az augusztusi árakra lesz hatással, igaz, így lesz ez a távhő adókulcsával is. Az áfa e szolgáltatás esetében egy hónapig volt 25 százalék, augusztus 1-jével – az EU jóváhagyásával – azonban hatályba lép az alacsonyabb, 18 százalékos áfakulcs, ez – az elszámolás logikája és az adóhivatal útmutatása szerint – már az augusztusról szóló adatokban is érezteti a hatását.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hogy az a következő hónapokban gyorsulhat majd, hiszen több termék és energiahordozó árában is csak később jelenik meg az adóemelés hatása. A szakember decemberre 8 százalékos inflációt jósol. Németh Dávid, az ING Bank szakértője szerint ugyanakkor a gyenge belföldi kereslet kordában tartja majd a kiskereskedőket, így decemberre 7 százalék körüli inflációval lehet számolni.
A szakértők 2009 végére 7,5 százalékos, 2010 végére 6,0 százalékos alapkamatot jeleztek előre, mind a két időpontnál 1,0 százalékponttal alacsonyabbat a júliusi felmérésnél.
Az idei átlagos inflációra adott 4,8 százalékos prognózis 0,2 százalékponttal kisebb a júliusinál, a decemberi - éves összehasonlításban - 7,0 százalék pedig 0,75 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A jövő évre 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést várnak az elemzők, 2010 decemberére 2,7 százalékos 12 havi pénzromlást.
A kamatcsökkentés magasabb értéke mellett szól, hogy a korábbi jegybanki várakozásoknál kedvezőbbek lettek a júliusi inflációs adatok, s ez, illetve a korábbinál erősebb forint árfolyam minden bizonnyal már beépül a készülő negyedéves inflációs jelentésbe, amelynek főbb megállapításait már ismerni fogja a monetáris tanács hétfői döntésekor.
Az MNB Monetáris Tanácsa ez év július 27-én 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. A tanács 8 tagjai közül négy szavazott a 100 bázispontos, 8,5 százalékra való csökkentése mellett.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: a testület előtt három javaslat volt, 100 bázispontos, 75 bázispontos és 50 bázispontos kamatcsökkentés. A tanács július végi értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá tették a mérséklését.
A testület indoklásában kifejtette: további kamatcsökkentésre – az inflációs célkövetés logikájával összhangban – akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok trendje nem veszélyezteti az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi. A monetáris tanács július végén a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra úgy látta, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére.
Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. A visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - összegezte a tanács a július végi indoklásban.
A monetáris tanács a július végi döntést indokolva úgy látta, hogy a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az adóváltoztatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.
A jegybank monetáris tanácsa tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki az ez július 28-ig érvényes 9,5 százalékos kamat.
